A jegybank alkalmazottai hősként viselkedtek: a náciktól, a nyilasoktól és a szovjetektől is óvták az értékeket. Az aranyat visszakapta hazánk, ám a zsidó vagyont amerikai főtisztek lopták szét.
A mindig, mindenütt legendásnak számító aranyvonatok története Magyarországon szorosan összefonódik a második világháború utolsó hónapjaival. Mint látni fogjuk,
kettő aranyvonatról beszélhetünk: egyik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranykészletét szállította, a másik a nyilasok által elrabolt zsidó értékeket.
A „klasszikus aranyvonatot”, vagyis a jegybank csaknem 30 tonnányi aranytartalékát mentő szerelvényt napra pontosan 80 éve, 1945. január 23-án indították útnak Magyarországról Ausztriába. Az aranyvonatok sorsa a háború végén sokáig tisztázatlan maradt. A jegybank hősies alkalmazottait a kommunisták meghurcolták, a vagyon sorsa máig széles körű viták részét képezi.
Sokan nem tudják, hogy
az MNB történelmi jelentőségű lépéseket tett a második világháború idején
azért, hogy megvédje nemzetünk értékeit, különös tekintettel az aranykészletre. Erről itt egy rövid videó:
A számok megdöbbentőek: a Rubicon szerint „a 77 vagonból álló Aranyvonat kincseinek értékét csak becsülni lehet, de vélhetően megközelítette – mai árfolyamban mérve – a 4 milliárd amerikai dollárt, ehhez került még a január végi indulás során 3 kocsi ezüstnemű.”
Ami vitán felül áll, hogy
1944 őszén a náci birodalom eldöntötte: Magyarország ipari és mezőgazdasági felszereléseit, a járműpark és a nyersanyagállomány minél nagyobb részét Németországba szállítja.
A Szálasi-kormány kollaboránsként segítette a nácikat az ország kirablásában. A témával foglalkozó tanulmányok szerint vasúton, uszályokon és teherautókon 6-700 ezer tonnányi készáru, nyersanyag, gép és jármű, a magyar nemzeti összvagyon jelentékeny része hagyta el az országot nyugat felé. A nyilas hatóságok aztán
elrendelték a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének evakuálását
is.
Most már tudjuk: 1944 novemberében megkezdődött a bank aranykészletének átszállítása egy veszprémi bunkerbe.
Az MNB közel 30 tonna aranytartaléka,
jelentős külföldi és magyar érme-, illetve bankjegykészlet, valamint egyéb banki értékek mellé került – többek között – a két platina méter etalon, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteménye, a Corvinák, egyes közintézmények által az MNB-nek őrzésre átadott letétek, valamint rövid időre a Szent Korona, a koronázási jelvényekkel együtt, de nem volt vége: a vidéki fiókintézetek készletei és személyzete idővel szintén ide kerültek.
A szovjet előrenyomulás miatt decemberben a megpakolt vonat elindult nyugatra, ám nem jutott messzire: a nyugati határ közelében, Fertőboznál megállították, és várakoznia kellett, míg meg nem született a döntés a „hogyan továbbról” a német és magyar tárgyalók között. Közben
ugyancsak útnak indították az államkincstár 100 tonnás ezüstkészletét,
amit Magdeburgban helyeztek el.
A banki tisztviselőknek és családtagjaiknak hetekig mínusz 20 fokos hideggel kellett szembenézniük. „Maguknak kellett gondoskodniuk az élelmezésükről és a fűtésről, mindezt a szövetségesek légitámadásai közepette. Ez idő alatt a német és a magyar kormány Sopronban tárgyalt a nemzeti értékek Németországba szállításáról. A német szándék az volt, hogy a bank értékeit a német birodalom különböző pontjain helyezzék el, de a bank ragaszkodott ahhoz, hogy az MNB tisztviselői a bank saját és őrzésére bízott értékeivel maradhassanak. Ezt a célt végül sikerült elérni” – írja a Pénzmúzeum.
Végül 1945. január 17-én indult el az első, január 23-án pedig a második szerelvény Fertőbozról a kijelölt helyre: Spital am Pyhrn felső-ausztriai községbe, ahol
az értékeket a bencés apátság templomának kriptájába vitték.
A háborús helyzet kaotikus volt:
a nemzeti vagyon őrzői egyszerre tartottak a szovjetektől és a németektől, de a saját nyilas kormányzatuktól is,
akik a nácik kezére próbálták játszani az értékeket. A bank vezetősége titokban felvette a kapcsolatot a brit és az amerikai csapatokkal, végül 1945. május 7-én, a legeslegutolsó pillanatban amerikai csapatok érkeztek a községbe – épp amikor a nyilas kollaboránsok és a nácik rátették volna a kezüket a magyar kincsekre. A jegybanki vagyont az amerikai főhadiszállásra, Frankfurtba szállították, az MNB vezetőségét biztosították, hogy később visszaadják az új magyar kormánynak.
A Pénzmúzeum információi szerint „a banki tisztviselők és családjaik 1946 nyarán jöhettek haza, azonban többen az emigrációt választották, joggal tartva a szovjetek és a kommunisták bosszújától.
Az egykori MNB-sek egy része a községben telepedett le, és leszármazottjaik a mai napig ott élnek.
Az amerikai hatóságok 1946 augusztusában szolgáltatták vissza Magyarországnak az aranykészletet, így az fedezetként ott állt az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött.”
Hasonló, de más végkifejletű utat járt be az úgynevezett „zsidó aranyvonat”, tehát konkrétan a nyilasok által rekvirált javak. 1944 őszén a hatalomra került nyilasok elhatározták, hogy a mozdítható zsidó ingóságokat összegyűjtik, és a Vörös Hadsereg elől nyugatra „menekítik”. Az irdatlan vagyont először Zirc közelébe, majd 1945 legelején a nyugati határszélre, Brennbergbányára utaztatták.
A Holokauszt Magyarországon honlapjának adatai szerint a kisebb értékű, ugyanakkor hatalmas mennyiségű ruha, cipő, és egyéb személyes holmik mellett
több tonna aranytárgy, drágakő, igazgyöngy, 1560 láda ezüstholmi – étkészletek, zsidó rituális kegytárgyak –, több ezer értékes szőnyeg, több mint száz festmény, számtalan nagy értékű porcelántárgy
gyűlt össze. „A zsidó vagyonért felelős nyilas kormánybiztos,
Toldy Árpád nyugalmazott csendőrezredes a saját háború utáni egzisztenciáját kívánta megalapozni a meggyilkolt zsidók javaival.
Parancsot adott a legértékesebb tárgyak – arany, drágakő – különválogatására, majd az így megtelt több mint száz láda felét teherautókra rakatta embereivel, és otthagyta a vonatot. Célja az volt, hogy a zsákmánnyal Svájcba menjen, de csak Nyugat-Ausztriáig jutott, ahol a megszálló francia hadsereg elfogta” – írják.
1948-ban aztán Franciaország az általuk lefoglalt zsidó javak nagy részét visszajuttatta Magyarországnak, ám
a kommunisták nem gondoskodtak a túlélők vagy a meggyilkoltak örököseinek kártalanításáról – nemes egyszerűséggel elsikkasztották
a visszaérkező vagyont.
Hogy mi lett a magára hagyott aranyvonattal? Természetesen nyugat felé indult, a kalandosnál is kalandosabb út végén – sokszor és sokan próbálták kirabolni – 1945 májusában ugyanúgy amerikai kézre került Ausztriában, mint a jegybanki szerelvény.
Aki hepiendben reménykedik, csalódni fog.
Az amerikaiak pontosan tudták, a szállítmány honnan érkezett – a magyar zsidóktól –, ennek ellenére „azonosíthatatlan vagyonnak” minősítették és gyakorlatilag ugyanúgy szétdarabolták, mint a nácik, vagy a szovjetek tették volna.
A „legfinomabb falatokat” amerikai főtisztek „kölcsönözték ki”, magyarul ellopták azt, ami elnyerte tetszésüket,
tudjuk meg a Holokauszt Magyarországon oldaláról.
Kerültek töredékek az ENSZ-hez, zsidó segélyszervezetekhez, az osztrák kormányhoz is, a végeredmény pedig kiábrándító: a magyar zsidók az aranyvonat kincseiből szinte semmit sem kaptak vissza.
*
Felhasznált irodalom:
https://www.penzmuzeum.hu/fedezd-fel/aranyrol/mnb-aranyvonat/
https://nemzetiarchivum.hu/stories/Aranyvonat
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=8_1_5
Nyitókép: az Aranyvonat ábrázolása a Pénzmúzeum bejáratánál a Széll Kálmán térnél
A nyilas vezetőt háborús bűntetteiért 1946. március 1-jén ítélte halálra a Jankó Péter által vezetett népbíróság. Veszprémy László Bernát írása.
A zsidó újságírónak, Rafael Korenzechernek igaza van, amikor állítja: az AfD Németország egyetlen reménye.
Miért gondolnánk, hogy bármi is megkülönbözteti őt azoktól az antiszemitáktól, akik kampós orrú pénzembereknek állítják be a zsidókat? – teszi fel a kérdést Szalai Kálmán.
Alig volt áram, fűtőanyag, élelem és víz, 41 emberre jutott egy vécé, tömegével haltak a gyerekek, végül megérkeztek a szovjetek. Veszprémy László Bernát történészt kérdeztük a felfoghatatlanról.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn került sor a Parlamentben.
Nem fogadták el Bécsben az állami támogatást.
A miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában ismertette a március elsejétől induló hajtóvadászat részleteit is.
„Borzalmas dolgokat tanácsoltak nekünk, például a migránsok beengedését, vagy a háború pártolását” – utalt a miniszterelnök a USAID-botrányra.
