A kínai digitális jegybankpénzzel foglalkozó kutatócsoport korábbi vezetője kifejtette, hogy nem az volt a digitális jüan megalkotása mögötti motiváció, hogy megfigyeljék a kínai lakosság minden egyes tranzakcióját – mivel ezt már korábban is meg tudták tenni. Jao Kian ezzel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének kijelentését kérdőjelezte meg, aki április 28-i beszédében arra figyelmeztetett, hogy a kínai kormányzat a digitális jüan bevezetésével valós időben akarhatja megfigyelni a lakossági költéseket.
Kian szerint
ilyesfajta totális megfigyelésre eddig is lehetősége volt a kínai kormányzatnak, mivel a két legnagyobb kínai fizetési platformnak, az Alipaynek és a WeChatPaynek, 2018 óta az állami tulajdonban lévő UnionPayen keresztül kellett lebonyolítania a tranzakciókat.
Így pedig a kutató szerint az e-jüan mögötti motiváció sokkal inkább az, hogy alternatívát nyújtson a techóriások fizetési megoldásainak, mivel ezek egyre inkább kezdték kiszorítani a jegybanki ellenőrzés alatt levő hagyományos készpénzt.
A korábbi kutatási vezető beszélt a digitális jüan technikai részleteiről is. Elmondta, hogy jelenleg az a legnépszerűbb elképzelés a világ körül, hogy a jegybankok kétlépcsősen, azaz a kereskedelmi bankokon keresztül adnák majd ki a digitális jegybankpénzt. Kian ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az e-jüan egy blokkláncon fut majd, s így nem lesz szükség köztes szereplők beiktatására, a jegybank közvetlenül az állampolgárokkal lenne kapcsolatban. Ez véleménye szerint segítene inkluzívvá tenni a digitális jegybankpénzt, mivel így olyanokhoz is eljuthatna, akik egyébként nem használják a hagyományos banki szolgáltatásokat.
Kian megjegyezte, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb lendületet kapott a digitális dollár, a digitális euró és a digitális jen projektje. Ennek kapcsán felvetette a kérdést, hogy ezekkel összevetve mennyire lesz versenyképes a digitális jüan, s hogy mit tudna esetleg Kína tanulni a többi jegybank kutatásaiból.
Címlapkép: Kamerák és civilruhás biztonsági emberek figyelik a pekingi Tiltott Városba érkező turistákat a Tienanmen téren 2021. június 4-én, az 1989-es Tienanmen téri vérengzés 32. évfordulóján. Az áldozatokról és az eseményről tilos megemlékezést tartani Kínában. A falon Mao Ce-tung néhai kínai kommunista vezető óriásportréja. (MTI/AP)