A kutatók 2040-re a fenntartható opció választásával évi nettó 10 milliárd dollárra becsülik a szén szállítási költségeinek csökkenéséből származó megtakarításokat, sőt a légszennyezés és a káros egészségügyi következmények is mérséklődnének.
Mi történne a hagyományos úton?
Fontos megemlítenünk, hogy a szerzők szerint a megszokott mód folytatásával valószínűbb, hogy sok nemzetgazdaság veszteségessé válik, mert a világ minél tovább vár a széntől való elkülönülésre, annál összetettebb és radikálisabb megoldást kell majd találni a kibocsátás csökkentése érdekében, ami idővel több elavult eszközhöz és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne.
A cégek számára limitált lehetőség áll rendelkezésére, hogy elkerülje a szénipart fenyegető változások sokaságát. Rugalmasan kell hozzáállnunk a kialakuló helyzethez, hogy a dolgozók ne veszítsék el állásukat és könnyebbé tegyük az áttérést egy szénmentes világra
– mondta Dr. Staffell.
Azt is hozzátette: „A pénzügyi és munkaveszteségek világskálán alacsonynak tekinthetők, de a bányász régiókban koncentráltan fognak megjelenni. Ez azt jelenti, hogy néhány fejlődő gazdaság, mint Indonézia, aránytalanul nagy károkat fog elszenvedni, ha nem a kellő odafigyeléssel megy végbe az átalakulás. Túl késő lesz mikor ezek a veszteségek már bekövetkeznek, szóval ideje előkészítenünk ezeket a változásokat.”
Kína és India befolyása
Sok nyugati államban nagy sebességgel dolgoznak a szén kizarásán az iparból, de a globális szénfogyasztás még mindig növekvő fázisban van, főleg Ázsia területén, ami az összes új szénerőmű kapacitás háromnegyedének ad otthont.
Kínában rengeteg bánya nyílt a 2000-es években, melyek körülbelül 30 éves üzemelésre vannak felkészülve. Hasonlóképp, India energiaigénye is magas, és ha a szénkitermelés kapacitását növelik a megújuló erőforrásokkal szemben, akkor a világ további évtizedekre esik a szén „fogságába”, melynek néhány negatív hatását már a fentiekben olvashatták. Így elmondhatjuk, hogy a következő években meghatározó lesz Kína és India állásfoglalása a kérdésben.
A következtetések
Thomas Auger főszerző elmondta: „Az akadémia és az ipar kombinálásából származó tudás példátlan lehetőséget kínált fel számunkra, mert így nem csak a globális helyzetet tudjuk elemezni a következő 20 évet tekintve, hanem azt is, hogy az egyes országok miként jönnének ki belőle. Az elemzésünk rávilágít, hogy lesznek nagy nyertesei és vesztesei ennek az átalakulásnak, de még semmi sincs kőbe vésve. Minél előbb cselekednek a kormányok a fenntarthatóbb változásokért, annál nagyobb hatást tudnak kifejteni a gazdasági stabilitás és az emberek megélhetésének folyamatos biztosítása érdekében.”