Az elkövetkező időszakban meghozott döntések nagyban meghatározzák majd, hogy a szénipar változása a következő pár évtizedben nyereséges vagy veszteséges véget ér a nemzetgazdaságok számára.
Az olyan országok, mint Ausztrália és Indonézia sok milliárdot bukhatnak el, ha továbbra is új szénbányákba és exportba fektetnek be, miközben a világ igyekszik átállni a megújuló erőforrások használatára.
Két forgatókönyv mentén képzelik el a haladást a szénkitermelés terén
Az Imperial College London kutatócsoportja és a Queen Mary University of London and Deloitte kutatói egy elemzésben számoltak be következtetéseikről, melyet a Joule tudományos folyóirat publikált.
A csapat a kereskedelem és ár tekintetében kombinálta a szénforrások és a kereslet adatait egy gazdasági modellben. Különböző forgatókönyvek alapján feltérképezték a befektetések veszélyeit, figyelembe véve az átállási törekvéseket. Az egyik opció, hogy továbbra is ilyen mértékben folytatódnak a befektetések a szénbányászatba és a fogyasztásba. A másik járható út a fenntarthatóság jegyében csökkenteni a szén felhasználását, ezzel jóval 2 Celsius-fok alatt tartva a globális felmelegedést.
Előtérbe helyezve a fenntarhatóság
Az utóbbi megoldást választva a mai szénbányák egyharmada 2040-re elavulttá válik. Tehát még a működési élettartamuk lejárta előtt elértéktelenednek. Ez azt jelenti, hogy a szénkitermelő országoknak, köztük a fent említett kettőnek is jelentős veszteséget jelent az exportokból származó bevételek és munkahelyek terén. Példának okáért Ausztrália akár évi 25 milliárd dollár kiesésével számolhat ennél a forgatókönyvnél, valamint világszinten 2,2 millió munkavállaló megélhetése kerülne veszélybe.
Viszont a cikk írója szerint ezek a veszteségek elkerülhetők, ha a pénzintézetek és a kormányok felkészülnek a változásokra. Gondolunk itt olyan programokra, amelyek a széntől függő gazdaság átalakítására irányulnak, ezzel megelőzve a jövőben esetlegesen bekövetkező akadályok kialakulását, illetve a széniparban dolgozók átképzését is meg kell alapozni.
Dr Iain Staffell, a kutatás vezetője így nyilatkozott:
Sok gazdasági régiónak származik előnye az erőforrás kitermeléséből, de Kína, Európa és India a fenntartható ösvényt követve tudna inkább érvényesülni, tekintve, hogy ők szénből importra szorulnak. Így Európa például évi 20 milliárd dollárt is megspórolhatna.
A kutatók 2040-re a fenntartható opció választásával évi nettó 10 milliárd dollárra becsülik a szén szállítási költségeinek csökkenéséből származó megtakarításokat, sőt a légszennyezés és a káros egészségügyi következmények is mérséklődnének.
Mi történne a hagyományos úton?
Fontos megemlítenünk, hogy a szerzők szerint a megszokott mód folytatásával valószínűbb, hogy sok nemzetgazdaság veszteségessé válik, mert a világ minél tovább vár a széntől való elkülönülésre, annál összetettebb és radikálisabb megoldást kell majd találni a kibocsátás csökkentése érdekében, ami idővel több elavult eszközhöz és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne.
– mondta Dr. Staffell.
Azt is hozzátette: „A pénzügyi és munkaveszteségek világskálán alacsonynak tekinthetők, de a bányász régiókban koncentráltan fognak megjelenni. Ez azt jelenti, hogy néhány fejlődő gazdaság, mint Indonézia, aránytalanul nagy károkat fog elszenvedni, ha nem a kellő odafigyeléssel megy végbe az átalakulás. Túl késő lesz mikor ezek a veszteségek már bekövetkeznek, szóval ideje előkészítenünk ezeket a változásokat.”
Kína és India befolyása
Sok nyugati államban nagy sebességgel dolgoznak a szén kizarásán az iparból, de a globális szénfogyasztás még mindig növekvő fázisban van, főleg Ázsia területén, ami az összes új szénerőmű kapacitás háromnegyedének ad otthont.
Kínában rengeteg bánya nyílt a 2000-es években, melyek körülbelül 30 éves üzemelésre vannak felkészülve. Hasonlóképp, India energiaigénye is magas, és ha a szénkitermelés kapacitását növelik a megújuló erőforrásokkal szemben, akkor a világ további évtizedekre esik a szén „fogságába”, melynek néhány negatív hatását már a fentiekben olvashatták. Így elmondhatjuk, hogy a következő években meghatározó lesz Kína és India állásfoglalása a kérdésben.
A következtetések
Thomas Auger főszerző elmondta: „Az akadémia és az ipar kombinálásából származó tudás példátlan lehetőséget kínált fel számunkra, mert így nem csak a globális helyzetet tudjuk elemezni a következő 20 évet tekintve, hanem azt is, hogy az egyes országok miként jönnének ki belőle. Az elemzésünk rávilágít, hogy lesznek nagy nyertesei és vesztesei ennek az átalakulásnak, de még semmi sincs kőbe vésve. Minél előbb cselekednek a kormányok a fenntarthatóbb változásokért, annál nagyobb hatást tudnak kifejteni a gazdasági stabilitás és az emberek megélhetésének folyamatos biztosítása érdekében.”
Egy szó, mint száz, nem lesz egyszerű a szén elhagyása a gazdaságban, de a megfelelő lépések előkészítésével minimalizálhatóak az esetlegesen bekövetkező veszteségek, később pedig mind környezeti, mind gazdasági szempontból nyereségessé válhat a fenntartható út követése.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Ledózerólnak egy szászországi falut, mert kell a hely a szénbányának.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
