Pénzügy, számvitel, kontrolling? A fő különbségek és képzési, elhelyezkedési lehetőségek a vidéki Magyarországon! (X)
A kincstár modernizációja, a belső munkafolyamatok és az informatikai megoldások fejlesztése mellett kiemelten fontosnak nevezte a szervezet hagyományainak megőrzését Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) április elején kinevezett elnöke.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a MÁK online közpénzügyi konferenciáján csütörtökön Bugár Csaba megjegyezte: a MÁK az egyik legnagyobb bizalmat élvező nemzeti szervezet, aminek a hátterében a sikeres szakmai tevékenység áll.
Úgy fogalmazott: a hivatal presztízsének megőrzését a küldetésének tekinti, emellett nagy hangsúlyt kíván fordítani a kihívások kezelésére az innováció, a racionalitás és a professzionalizmus jegyében.
A MÁK-elnök utalt arra, hogy az elmúlt időszakban nagy jelentőségű, új kincstári eljárásokat vezettek be, és megemlítette, hogy várhatók még új projektek.
Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta, hogy
– tette hozzá.
A visegrádi országok, illetve Franciaország, Olaszország és Németország adatait összehasonlítva kiderül, hogy a következő évek magyar hiányadatai nem számítanak kiugrónak – emelte ki a helyettes államtitkár utalva arra, hogy ezek az - unió gazdaságának 70 százalékát kitevő - országok rendelkeztek az elemzésük elkészítésekor lezárt konvergencia- vagy stabilitási programmal.
Magyarország a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiányt várhatóan 2024-ben éri el újra – mutatott rá, és jelezte, hogy idén az átlagnál kisebb, jövőre és az azt követő évben kicsit magasabb lesz a deficit.
A 2022-es költségvetés-tervezet szerint a deficit jövőre a GDP 5,9 százalékát teheti ki.
(MTI)
Borítókép: Beliczay László