Palkovics: A klímavédelem költségeit nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni

Palkovics László magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, az uniós tagállamok vezetőinek Brüsszelben zajló csúcstalálkozójának témája egyebek mellett, hogy a kibocsátás-kereskedelem hatályát olyan területekre is kiterjesztenék – például az épületek, vagy a közlekedés –, amelyeken eddig a tagállamok saját hatáskörben dönthettek a kibocsátás csökkentéséről.

A miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország ellenzi azt az elképzelést, amely szerint a lakóházak kibocsátását is bevonnák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, az ugyanis a háztartásokat jelentős terhek megfizetésére kötelezné,

Elmondta, az uniós csúcstalálkozó margóján megbeszéléseket folytatott, amelyek között Kadri Simson energiaügyekért felelős biztossal azt járták körül, mit kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, mégis el lehessen érni a 2030-as 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat.

Ezzel összefüggésben kiemelte,

annak ugyanis fontos helye van az uniós klímacélok elérésében. Amint azt az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) is nemrégiben megerősítette, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás azon célkitűzését, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra, atomenergia nélkül nem lehetne elérni – közölte. Hozzátette: Magyarország nem szeretné, ha a teljesen széndioxidmentes atomenergia támogatásoktól elesne, ahogyan azt sem, hogy további gázhálózati fejlesztéseket kelljen leállítani.

Beszélt arról is, hogy a magyar kormány mintegy két héttel ezelőtt fogadta el a nemzeti hidrogén-stratégiát, mely arról is szól, milyen hidrogént használó iparágakat lehet létrehozni. Szavai szerint ilyen lehet a közlekedés, az új generációs fűtési kazánok gyártása, vagy akár az acélipari vagy a cementművek átállítása a hidrogénfelhasználásra. A hidrogén jó alternatívája a gáznak akár keverve, akár teljesen kiváltva azt, ez azonban új megoldásokat igényel – mondta.

A miniszter végezetül kiemelte: Magyarország a klímabajnokok közé tartozik, ugyanis már 2018-ban 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es értékhez képest, és vállalta, hogy kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkenti, 2050-ig pedig karbonmentes lesz.

(MTI)