A platform célja a női történetek visszaillesztése az elbeszélésekbe, miközben arra összpontosít, hogy a női mesélők hogyan tárják fel a társadalmi kérdéseket és hoznak létre változásokat.
A Frame of Mind egy online vizuális történetmesélő platform női, alulreprezentált filmesek, fotósok és írók számára. A platform olyan hölgyekre hívja fel a figyelmet, akik megalapozzák korunk legmeghatározóbb társadalmi kérdéseinek megértését.
A platform Alice Aedy szerelem projektje. A Londonban élő dokumentumfotós, filmkészítő, a nemek és az éghajlat igazságosságának aktivistája. A menekültválság élvonalából származó filmkészítéssel és fotóriportokkal Aedy munkája hangot adott a szerbiai, franciaországi, görögországi, iráni és szíriai migránsoknak. A középpontban a női történetmesélők vizuális és verbális véleménynyilvánítása áll, a társadalmunkat érintő kérdések kapcsán.
Aedy által megdöbbentő tényre világított rá: a becslések szerint a történelem csupán csak 0,5 százaléka tartalmaz nőkről szóló történeteket.
Ha a nők a rögzített történelem mintegy 3500 évének csupán 0,5 százalékát foglalják el, akkor ez összesen csak 17,5 évnyi történelmet jelent. Az álhírek és az új típusú információhoz jutás világában minden eddiginél fontosabb figyelembe venni az általunk fogyasztott történetek forrását. Köszönhetően a történetek és elbeszélők kollaborálásának jelenik meg a sokszínűség, amely a világ történelmét és jelenét is ábrázolja. A szerző és Bettany Hughes történész úgy fogalmaztak, hogy aktívan keresni kell a női történeteket, melyeket be kell helyezni a történelmi narratívába.
Az aktivista a nemek és az éghajlat igazságosságáért folytatott munkája során szembesült a történetmesélés erejével; a történetek rendet hoznak az élet káoszában. Szerinte a fiatalok minden eddiginél szívesebben szeretnék érteni a világot. Fontos, hogy az újságírás, a közösségi platformok és különböző média eszközök részét képezzék a missziónak, amely a jó, megbízható, tényeken alapuló információ és tudás átadás.
A platform egyik legfontosabb eleme a „DocClub”, ahol hetente megosztja kedvenc filmjeit azzal a céllal, hogy kiemeljen dokumentumfilmeket és az azok mögött álló készítőket.
A nők szexuális erőszakkal kapcsolatos tapasztalatairól szóló legújabb beszélgetések fényében a legújabb DocClub Alexandria Bombach igazgató „A vállán” című műsorát mutatta be. A film a 2018. évi Nobel-békedíjjal kitüntetett jazidi emberi jogi aktivista, Nadia Murad történetét követi az ISIS fogságát követő években.
A cikk szerzője Szalga Bogi.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
