Egy fénykép ma már, az okostelefonok korában, nem tűnik komoly vagy különleges teljesítménynek. Azonban más a helyzet, ha azt a bizonyos fotót 7,5 milliárd kilométerre a Földtől, a Kuiper-övben készítik, mégpedig a NASA New Horizons űrszondája. A képen pedig, bár a fényes csillagok és galaxisok közepette rendkívül halvány, de ott van a Voyager 1 űrszonda is. Két, ember alkotta tárgy különleges találkozása ez a világűrben.
Elképesztő távolságok
A New Horizons csupán az ötödik űrszonda, amely elérte ezt a távolságot a Pioneer 10-11 és a Voyager 1-2 után. Olyan távoli területre jutottak, amelyre a rádiójelek, még fénysebességgel haladva is, 7 óra alatt jutnak el, és újabb 7 óra míg visszaérnek a Földre. Tehát, az idehaza megszokott azonnali kommunikáció 14 órára növekszik ebből a távolságból. Ezt a felfoghatatlan messzeséget talán úgy képzelhetjük el, mintha a Naprendszer egy utca volna, ahol a mi házunk a Föld, a bal oldali szomszédunk a Nap, a jobb oldali pedig a Mars. Ebben az utcában négyháznyira található a Jupiter, míg 50 házra tőlünk található a New Horizon, 17 házzal távolabb, mint a Plútó.
Történelmi mérföldkövek
A New Horizons-t 2006 elején indította útjára a NASA azzal a céllal, hogy megfigyelje a Plútót, illetve a Kuiper-övet. Ezzel megvalósította a történelem legtávolabbi repülését, ráadásul olyan megfigyeléseket tett, amelyeket máshonnan képtelenség lett volna, és különleges elhelyezkedésének köszönhetően még a csillagok is másképp festenek az űrszonda nézőpontjából. A New Horizons azonban már indulásakor rekordot döntött. A maga 58.500 kilométer per órás sebességével a mai napig őrzi a leggyorsabb ember által készített, a Földről indított tárgy kitüntető címét. Aztán amikor 2007 februárjában megközelítette a Jupitert, majd elhaladt mellette, a valaha volt legbámulatosabb képeket készítette a bolygó gyűrűjéről. És, ha ez mind nem lenne elég, akkor szintén a New Horizons rögzítette az első felvételeket egy földönkívüli vulkánkitörésről is.
Még nem megy nyugdíjba
A New Horizons értékes képeket és adatokat küldött a Plútóról. Neki köszönhetően derült ki, hogy a Charon a Naprendszer egyik legváltozatosabb felszínű égiteste, mely tele van árkokkal és hegyvonulatokkal. Ezután az űrszonda tovább haladt a Kuiper-öv felé, melynek különböző objektumait vizsgálta. Köztük az Arrokoth kisbolygót, mely igazából épp most formálódik bolygóvá, a megfigyelése pedig segít a szakembereknek megérteni a Naprendszer keletkezésének folyamatát. A további sikerek és felfedezések érdekében idén nyáron a misszió vezetői egy szoftverfrissítést hajtanak végre az űrszondán, ezzel növelve annak teljesítményét. A tervek szerint, a New Horizons áramforrását biztosító nukleáris generátor a 2030-as évek végéig képes lesz biztosítani az űrszonda működését. Amennyiben ez így lesz, akkor erre az időpontra várhatóan az eszköz eléri a csillagközi teret, melyről további értékes információkat juttathat haza, a Földre.
A cikk szerzője Papp Helga.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
A listát még NASA-nak is jóvá kell hagynia.
De legalább bevallotta, hogy még az egész ügy egy sajtóhír.
Igazi most, vagy soha lehetőség. Szabad szemmel is látható lesz az üstökös.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
