Hatalmas eredmény: a Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első hivatásos űrorvosa
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
Egy fénykép ma már, az okostelefonok korában, nem tűnik komoly vagy különleges teljesítménynek. Azonban más a helyzet, ha azt a bizonyos fotót 7,5 milliárd kilométerre a Földtől, a Kuiper-övben készítik, mégpedig a NASA New Horizons űrszondája. A képen pedig, bár a fényes csillagok és galaxisok közepette rendkívül halvány, de ott van a Voyager 1 űrszonda is. Két, ember alkotta tárgy különleges találkozása ez a világűrben.
Elképesztő távolságok
A New Horizons csupán az ötödik űrszonda, amely elérte ezt a távolságot a Pioneer 10-11 és a Voyager 1-2 után. Olyan távoli területre jutottak, amelyre a rádiójelek, még fénysebességgel haladva is, 7 óra alatt jutnak el, és újabb 7 óra míg visszaérnek a Földre. Tehát, az idehaza megszokott azonnali kommunikáció 14 órára növekszik ebből a távolságból. Ezt a felfoghatatlan messzeséget talán úgy képzelhetjük el, mintha a Naprendszer egy utca volna, ahol a mi házunk a Föld, a bal oldali szomszédunk a Nap, a jobb oldali pedig a Mars. Ebben az utcában négyháznyira található a Jupiter, míg 50 házra tőlünk található a New Horizon, 17 házzal távolabb, mint a Plútó.
Történelmi mérföldkövek
A New Horizons-t 2006 elején indította útjára a NASA azzal a céllal, hogy megfigyelje a Plútót, illetve a Kuiper-övet. Ezzel megvalósította a történelem legtávolabbi repülését, ráadásul olyan megfigyeléseket tett, amelyeket máshonnan képtelenség lett volna, és különleges elhelyezkedésének köszönhetően még a csillagok is másképp festenek az űrszonda nézőpontjából. A New Horizons azonban már indulásakor rekordot döntött. A maga 58.500 kilométer per órás sebességével a mai napig őrzi a leggyorsabb ember által készített, a Földről indított tárgy kitüntető címét. Aztán amikor 2007 februárjában megközelítette a Jupitert, majd elhaladt mellette, a valaha volt legbámulatosabb képeket készítette a bolygó gyűrűjéről. És, ha ez mind nem lenne elég, akkor szintén a New Horizons rögzítette az első felvételeket egy földönkívüli vulkánkitörésről is.
Még nem megy nyugdíjba
A New Horizons értékes képeket és adatokat küldött a Plútóról. Neki köszönhetően derült ki, hogy a Charon a Naprendszer egyik legváltozatosabb felszínű égiteste, mely tele van árkokkal és hegyvonulatokkal. Ezután az űrszonda tovább haladt a Kuiper-öv felé, melynek különböző objektumait vizsgálta. Köztük az Arrokoth kisbolygót, mely igazából épp most formálódik bolygóvá, a megfigyelése pedig segít a szakembereknek megérteni a Naprendszer keletkezésének folyamatát. A további sikerek és felfedezések érdekében idén nyáron a misszió vezetői egy szoftverfrissítést hajtanak végre az űrszondán, ezzel növelve annak teljesítményét. A tervek szerint, a New Horizons áramforrását biztosító nukleáris generátor a 2030-as évek végéig képes lesz biztosítani az űrszonda működését. Amennyiben ez így lesz, akkor erre az időpontra várhatóan az eszköz eléri a csillagközi teret, melyről további értékes információkat juttathat haza, a Földre.
A cikk szerzője Papp Helga.