Szingapúrban kifejlesztettek egy eszközt, amelynek segítségével olyan területeken is lehetséges növények termesztése, ahol minimális csapadék hullik. A hidrogél segítségével megvalósuló lepárlás ívóvizet eredményez.
Aszályos időket élünk
A világ számos pontján találunk olyan területeket, ahol nincs elegendő csapadék, de meglehetősen magas a páratartalom, különösen éjszakánként. A vízhiány és az aszály egyre nagyobb kihívást jelent Európában, így Magyarországon is. Az éghajlatváltozás miatt a szélsőségek (aszály, árvíz, belvíz) előfordulása növekszik, és évről-évre új kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, ezáltal a társadalmat is. A klímaváltozás és az éghajlat változása egyértelműen az emberi tevékenység eredménye, egyrészt az üvegházhatású gázok, másrészt az ember felszínátalakító tevékenységének káros következményei.
Még csak a prototípus készült el
A Szingapúri Nemzeti Egyetem egy csoportja által tervezett SmartFarm lényegében egy átlátszó akrildoboz, amelynek az aljában viziparaj növények nőnek. A tetején egy napelemmel működő motoros fedél található, mely éjszakánként kinyílik és így a szerkezetben található hidrogél megtelik vízzel. Hajnalban aztán az integrált időzítő bezárja a fedelet, ezzel foglyul ejti a nedvességet. Amikor a tető bezáródik, a fedélen lecsapódott nedvességet a doboz belső élei lehúzzák, ami így a falak belső oldalán lecsorog egészen a talajig.
A hidrogél csodákra képes
A tetőn található egy hidrogél panel, mivel a rézalapú hidrogélnek rendkívül magas a nedvszívó hatása. A tudósok szerint a gél a súlyának 300-szorosát képes magába szívni egyetlen éjszaka alatt. Hajnalban aztán, amikor bezárul a szerkezet teteje, a műanyag dobozt elkezdi sütni a nap. Az így keletkezett hő hatására a hidrogél, az elraktározott vizet felszabadítja gőz formájában, amely folyadékká kondenzálódik a fedél belső oldalán. Így egyetlen gramm gél körülbelül 2,24 gramm vizet képes kiereszteni magából óránként.
Termékeny mezőgazdaság, zöldebb városok
Valójában a hidrogélt korábban a hawaii analóg és szimulációs űrkutatási projektben (HI-SEAS) tesztelték, mint egy lehetséges módszert az üvegházak páratartalmának szabályozására az űrmissziókban. A csapat most vizsgálja a lehetőségét, hogy hogyan lehet a technológiát nagyobb méretekben is alkalmazni. Amennyiben sikerrel járnak, megnyílik a lehetőség az ipari felhasználásra, de akár városi tetőterek is termőre fordulhatnak az újításnak köszönhetően.
A cikk szerzője Papp Helga.
Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozott, egy hosszú interjú során pedig a hazai mezőgazdaságról, az állattenyésztésről és az EU-ról is elmondta a véleményét.
„Hú, de demagógia ez, te jó világ!” – reagált Magyar Péter kijelentéseire az agrárminiszter.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Óriási káoszt okoztak a tüntető traktorosok.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Brüsszel már készül rá, hogy sokat drágulhat Európában az élelmiszer. A következő évek kulcskérdése, elüldözi-e Európa az állattartókat?
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
