Április 12-én az űrhajózás világnapját ünnepeljük. 1961. április 12-én indult útjára a Jurij Gagarint szállító űrhajó, így első emberként ő jutott el a világűrbe. Az elmúlt 60 évben több száz ember járt odakint, a technika rohamléptekben fejlődik és ma már űrháborúról és űrbéli térhódításokról beszélhetünk.
Jurij Gagarin 108 percet töltött az űrben
Az első, embert szállító űrhajót 60 évvel ezelőtt bocsátották Föld körüli pályára a bajkonuri űrállomásról, az egykori Szovjetunió területéről, egyetlen utasa Jurij Gagarin űrhajós volt. Előtte állatkísérletekkel próbálkoztak, 1959. november 3-án az első űrutazó, Lajka a szovjet kutya volt. A keverék kutyus a tudomány oltárán feláldozta életét, néhány órával a légkörbe kerülés után elpusztult. Azonban általa bebizonyosodott, hogy élő szervezet kibír egy űrstartot és légkörbe kerülést, valamint a súlytalanság állapotát.
Az elsőt követően több mint kétszázhatvan űrrepülést hajtottak végre orosz, amerikai és kínai űrhajókon. Megközelítőleg ötszázötven ember hagyta el a légkört, köztük Farkas Bertalan magyar űrhajós is.
Napjainkban már az a cél, hogy ne csak űrhajósok, hanem szinte bárki kiléphessen a légkörbe. Az űrturizmussal kapcsolatban tesztrepülések zajlanak, a kutatási eredmények gyarapodnak és a kapcsolódó technika folyamatosan fejlődik.
Az első űrturista az amerikai Dennis Tito volt, aki 2001-ben nyolc napot tölthetett az űrállomáson 20 millió dollárért, az utolsó űrturista pedig a kanadai Guy Laliberté, a világhírű Cirque du Soleil alapítója volt 2009-ben.
Az űrtechnológia a kezdetek óta a politikai erőfitoktatásról szól. Gagarin idejében a hidegháborús viszonyokat erősítette az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Napjainkban pedig az USA, Oroszország és Kína közt feszülő erős pozíció versenyt láthatjuk napról napra kiszélesedni a világűr felé.
Magyarok az űrben
Első magyarként Farkas Bertalan 1980. május 26-án lépett a légkörbe. A felkészülést egy másik honfitárssal Magyari Bélával végezte, de az űrutazásra végül csak Farkas Bertalan mehetett. Később egy magyar származású kutató, Charles Simonyi (Simonyi Károly) űrturistaként kétszer is járt az űrben.
A magyar űrkutatás egyik fontos momentuma volt, mikor 2015-ben Magyarország csatlakozott az európai űrügynökséghez. Szijjártó Péter külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ 2019-es miniszteri konferencián Sevillában bejelentette, hogy Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. Az, hogy ez valóban teljesülni tud majd, a jövő zenéje, de az egészen biztos, hogy Magyarország az űriparban tényezővé kíván válni.
A cikk szerzője Szalga Bogi.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Így épült fel a Lajka-mítosz, bélyeggel, csokival és balladával.
Egy michigani startup, a Virtus Solis Technologies most azon dolgozik, hogy Isaac Asimov híres sci-fi író 80 évvel ezelőtti merész elképzelését valóra váltsa. A cég tervei szerint több millió napelemet küldenének az űrbe, hogy azokat hatalmas tömbökké egyesítve sugározzanak energiát vissza a Földre.
Kapu Tibort egyáltalán nem zavarja a megnövekedett médiaérdeklődés.
Olyan protokollt tudtak kidolgozni a hazai szakemberek, amelyben vannak sajátos magyar hozzáadott nóvumok.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
