Közismert tény, hogy számos európai és amerikai világmárka ellátási láncában vannak olyan beszállítók, melyek rabosított ujgurokat dolgoztató kínai kényszermunkatáborokkal állnak kapcsolatban. Az ujgur érdekvédők évek óta követelték ezen vállalatoktól, hogy szüntessék be az ujgur kényszermunkások kizsákmányolását. Amikor azonban néhány nyugati cég megtette az első lépéseket ezen az úton, nem várt következményekkel szembesült: az emberi jogok tiszteletben tartásának ára a hatalmas kínai piac elvesztése lehet. A Makronóm elemzése.
2017 óta a muszlim vallású ujgur kisebbséget rendszerszintű elnyomás éri Kína Hszincsiang tartományában. A szakértői becslések alapján milliós nagyságrendben zárták internáló- és átnevelőtáborokba az ujgurokat. Emellett sokakat lakóhelyüktől távol kényszerítenek fizetetlen vagy alulfizetett munkára küöböző gyárakban illetve a helyi gyapotföldeken és textiliparban. Sok nő továbbá arról számolt be, hogy ezekben a táborokban gyakran szexuális erőszak áldozatai lesznek, s akaratuk ellenére meddővé teszik őket. Ezt alátámasztja, hogy 2017 óta az ujgur népesség termékenységi rátája drasztikusan zuhanni kezdett, melyet semmilyen természetes folyamat nem indokol. Mindezek már az elmúlt évek folyamán is komoly diplomáciai feszültséget eredményeztek a nyugati világ és Kína között, azonban az utóbbi hónapokban eddig nem látott keménységű szóváltások történtek:
Az ugyanis már a kényszermunkatáborok első leleplezése óta sejthető volt, hogy az azokban előállított termékekből a globális ellátási láncokon keresztül számos európai és amerikai gyökerű világvállalat is profitál. Erről aztán Australian Strategic Policy Institute közölt tanulmányt 2020 márciusában, mely részletesen feltárták a világ közvéleménye előtt, hogy pontosan mely cégek is érintetettek közvetve az ujgur kényszermunka kihasználásában. A felsoroltak között megtaláljuk példul a Niket, az Apple-t vagy a Microsoftot, de az olyan óriások sem maradtak ki, mint az Adidas vagy a Google. Ezen felül később más cégekről is valószínűsíthető lett, hogy az ujgur kényszermunkából profitálnak.
Ujgur érdekvédők már régóta próbálnak nyomást helyezni ezen cégekre. Egyfelől azzal, hogy felszólítják őket, hogy haladéktalanul vizsgálják felül a beszállítói láncukat. Másfelől pedig a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy bojkottálják ezeket a cégeket, amíg nem teszik meg a megfelelő lépéseket. Habár a követeléseikből ténylegesen semmi nem valósult meg, annyit talán mégis sikerült elérniük, hogy napirenden tartották az ujgurok kérdését, s így egyre többen szereztek tudomást róla. Ez pedig 2021 végére azt eredményezte, hogy megjelent a nyugati fogyasztók részéről egyfajta nyomás a cégek felé, hogy tegyenek valamit a kérdés kapcsán. A Nike és a H&M így hát kiadott egy-egy közleményt tavaly év végén, melyben elítélték az ujgurok kizsákmányolását, s biztosították fogyasztóikat arról, hogy felülviszgálják a beszállítói láncukat.
Kiállás helyett egyesek a kényszermunkát tiltó törvény ellen lobbiztak
Miután az amerikai Kongresszus Képviselőháza 406-3 arányban elfogadta az Uyghur Forced Labor Prevention Act néven futó törvénytervezetet, számos amerikai világcég komoly lobbitevékenységbe kezdett, hogy a Szenátusban megakasszák azt. A törvénytervezet ugyanis jelentősen korlátozná számos áru behozatalát a kínai Hszincsiang tartományból, mely szemmel láthatóan érzékenyen érintené ezen cégeket. A New York Times értesülései szerint a Nike, az Apple, de még a Coca-Cola is komoly összegeket fizetett lobbiszervezeteknek a törvénytervezet befolyásolásáért. Az, hogy mennyire volt sikeres ez a tevékenység, egyelőre még kérdéses, ugyanis a tervezetről ezen cikk megjelenéséig nem szavazott a Szenátus.
Azt persze már akkor is sejteni lehetett, hogy
Hiszen egyfelől, ha valóban olyan elkötelezettek lennének ezek a cégek a kényszermunka felszámolása mellett, akkor már természetesen sokkal korábban is megtehették volna ezt a kiállást. Másfelől pedig hiú ábrándokat kerget az, aki azt gondolja, hogy egy-egy világvállalat szinte megszámlálhatatlan cégből álló beszállítói láncát megbízhatóan felül lehet vizsgálni. Az eddig feltárt cégkapcsolatok ugyanis közel sem teljeskörűek. Az pedig meglehetősen valószerűtlen, hogy például a Nike független vizsgálóbizottságot állítson fel, akiket aztán majd a Kínai Kommunista Pártból irányított, az ujgurokat kizsákmányoló gyapotfeldolgozó beenged a területére.
A világmárkák elhatárolódtak Kínától, mire Kína elhatárolódott a világmárkáktól
A közleményekben való kiállás arra talán jó lehetett, hogy a nyugati világ fogyasztóinak lelkiismeretét megnyugtassa, s így fel se merülhessen egy esetleges bojkott gondolata az emberekben. Voltak azonban a világban olyanok, akikben pont a kényszermunka-ellenes kiállás vetette el a bojkottálás gondolatát: maguk a kínaiak.
Ahogy az elmúlt hónapokban egyre forrósodott a diplomáciai hangulat az ujgurok kérdése között, úgy kerültek ismét előtérbe a szóban forgó világmárkák ismét. Ezúttal azonban nem várt helyről érkezett a kritika: a Kommunista Ifjúsági Liga (azaz a Kínai Kommunista Párt ifjúsági szervezete) hívta fel a kínai internetezők figyelmét a Weibo nevű közösségi oldalon a nyugati textilipari óriások kiállására. Ez pedig jelentősen felborzolta a kedélyeket Kínában: a „Támogatom a hszincsiangi gyapotot” hashtaget több mint hatmilliárdszor tekintették már meg. Emellett
Itt azonban nem ért még véget a közfelháborodás: az internetezők kereszttüzébe került többek közt az Adidas, a Calvin Klein és Tommy Hilfiger is. A kínai hírességek pedig sorra jelentik be, hogy minden üzleti kapcsolatukat felszámolják ezekkel a márkákkal.
Azt nehéz jelenleg még megmondani, hogy a hirtelen jött kínai népharagnak mik lesznek a hosszútávú következményei. Lehetséges, hogy a kezdeti indulatok elcsendesednek, és kisebb veszteségekkel megússzák a világmárkák a helyzetet. Ugyanakkor egy elhúzódó bojkott lehetősége sem zárható ki. Ha az utóbbi forgatókönyv következik be, akkor az komoly kihívás elé állítja a nyugati világmárkákat:
(Címlap: A Törökországban élő, muszlim vallású, nyugat-kínai ujgur kisebbség tagjai az ujgurok függetlenségét jelképező kék-fehér zászlóval tüntetnek Isztambulban 2021. április 1-jén. MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Milyen a kapcsolat a román és a magyar kormány között, s mi az RMDSZ szerepe? Kaphat-e autonómiát Székelyföld? És miért támogatja Ukrajnát Románia? Iulian Chifuval beszélgettünk. Interjú.
Cser-Palkovics András alaposan górcső alá vette a Tisza Párt nagy hévvel belengetett elképzeléseit, nem volt benne köszönet.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Üvöltve adott hangot nemtetszésének a magyarellenes politikus.
Míg Romániában a gondolatért is kiközösítés jár, a lappok teljes önigazgatási jogot kapnak Finnországban. Mutatjuk, hogyan sikerült eljutni idáig!
Az ukrán külügyminisztérium már korábban is kifejezte aggodalmát.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója szerint, amit a gazdaságról és az adóról, meg az energiáról tudunk, a mellé még hozzátehetjük az Ukrajna-csomagot, a bevándorlás-csomagot, az LMBTQ-csomagot.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
