Ráfázhatnak a multik, hogy az ujgur kényszermunkán nyerészkedtek

2017 óta a muszlim vallású ujgur kisebbséget rendszerszintű elnyomás éri Kína Hszincsiang tartományában. A szakértői becslések alapján milliós nagyságrendben zárták internáló- és átnevelőtáborokba az ujgurokat. Emellett sokakat lakóhelyüktől távol kényszerítenek fizetetlen vagy alulfizetett munkára küöböző gyárakban illetve a helyi gyapotföldeken és textiliparban. Sok nő továbbá arról számolt be, hogy ezekben a táborokban gyakran szexuális erőszak áldozatai lesznek, s akaratuk ellenére meddővé teszik őket. Ezt alátámasztja, hogy 2017 óta az ujgur népesség termékenységi rátája drasztikusan zuhanni kezdett, melyet semmilyen természetes folyamat nem indokol. Mindezek már az elmúlt évek folyamán is komoly diplomáciai feszültséget eredményeztek a nyugati világ és Kína között, azonban az utóbbi hónapokban eddig nem látott keménységű szóváltások történtek:

• Az USA a világon elsőként hivatalosan is népirtásnak nevezte az ujgurok elnyomását.
• Ebbe aztán több nyugati ország szintén beleállt: példul a kanadai és a holland parlament is arról fogadtak el határozatot, hogy népirtás, ami az ujgurokkal szemben zajlik.
• Az Európai Unió pedig 30 év után először vezetett be szankciókat Kína ellen az emberi jogok megsértése miatt.

Az ugyanis már a kényszermunkatáborok első leleplezése óta sejthető volt, hogy az azokban előállított termékekből a globális ellátási láncokon keresztül számos európai és amerikai gyökerű világvállalat is profitál. Erről aztán Australian Strategic Policy Institute közölt tanulmányt 2020 márciusában, mely részletesen feltárták a világ közvéleménye előtt, hogy pontosan mely cégek is érintetettek közvetve az ujgur kényszermunka kihasználásában. A felsoroltak között megtaláljuk példul a Niket, az Apple-t vagy a Microsoftot, de az olyan óriások sem maradtak ki, mint az Adidas vagy a Google. Ezen felül később más cégekről is valószínűsíthető lett, hogy az ujgur kényszermunkából profitálnak.

Ujgur érdekvédők már régóta próbálnak nyomást helyezni ezen cégekre. Egyfelől azzal, hogy felszólítják őket, hogy haladéktalanul vizsgálják felül a beszállítói láncukat. Másfelől pedig a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy bojkottálják ezeket a cégeket, amíg nem teszik meg a megfelelő lépéseket. Habár a követeléseikből ténylegesen semmi nem valósult meg, annyit talán mégis sikerült elérniük, hogy napirenden tartották az ujgurok kérdését, s így egyre többen szereztek tudomást róla. Ez pedig 2021 végére azt eredményezte, hogy megjelent a nyugati fogyasztók részéről egyfajta nyomás a cégek felé, hogy tegyenek valamit a kérdés kapcsán. A Nike és a H&M így hát kiadott egy-egy közleményt tavaly év végén, melyben elítélték az ujgurok kizsákmányolását, s biztosították fogyasztóikat arról, hogy felülviszgálják a beszállítói láncukat.

Azt persze már akkor is sejteni lehetett, hogy

Hiszen egyfelől, ha valóban olyan elkötelezettek lennének ezek a cégek a kényszermunka felszámolása mellett, akkor már természetesen sokkal korábban is megtehették volna ezt a kiállást. Másfelől pedig hiú ábrándokat kerget az, aki azt gondolja, hogy egy-egy világvállalat szinte megszámlálhatatlan cégből álló beszállítói láncát megbízhatóan felül lehet vizsgálni. Az eddig feltárt cégkapcsolatok ugyanis közel sem teljeskörűek. Az pedig meglehetősen valószerűtlen, hogy például a Nike független vizsgálóbizottságot állítson fel, akiket aztán majd a Kínai Kommunista Pártból irányított, az ujgurokat kizsákmányoló gyapotfeldolgozó beenged a területére.

A világmárkák elhatárolódtak Kínától, mire Kína elhatárolódott a világmárkáktól

A közleményekben való kiállás arra talán jó lehetett, hogy a nyugati világ fogyasztóinak lelkiismeretét megnyugtassa, s így fel se merülhessen egy esetleges bojkott gondolata az emberekben. Voltak azonban a világban olyanok, akikben pont a kényszermunka-ellenes kiállás vetette el a bojkottálás gondolatát: maguk a kínaiak.

Ahogy az elmúlt hónapokban egyre forrósodott a diplomáciai hangulat az ujgurok kérdése között, úgy kerültek ismét előtérbe a szóban forgó világmárkák ismét. Ezúttal azonban nem várt helyről érkezett a kritika: a Kommunista Ifjúsági Liga (azaz a Kínai Kommunista Párt ifjúsági szervezete) hívta fel a kínai internetezők figyelmét a Weibo nevű közösségi oldalon a nyugati textilipari óriások kiállására. Ez pedig jelentősen felborzolta a kedélyeket Kínában: a „Támogatom a hszincsiangi gyapotot” hashtaget több mint hatmilliárdszor tekintették már meg. Emellett

Itt azonban nem ért még véget a közfelháborodás: az internetezők kereszttüzébe került többek közt az Adidas, a Calvin Klein és Tommy Hilfiger is. A kínai hírességek pedig sorra jelentik be, hogy minden üzleti kapcsolatukat felszámolják ezekkel a márkákkal.

Azt nehéz jelenleg még megmondani, hogy a hirtelen jött kínai népharagnak mik lesznek a hosszútávú következményei. Lehetséges, hogy a kezdeti indulatok elcsendesednek, és kisebb veszteségekkel megússzák a világmárkák a helyzetet. Ugyanakkor egy elhúzódó bojkott lehetősége sem zárható ki. Ha az utóbbi forgatókönyv következik be, akkor az komoly kihívás elé állítja a nyugati világmárkákat:

(Címlap: A Törökországban élő, muszlim vallású, nyugat-kínai ujgur kisebbség tagjai az ujgurok függetlenségét jelképező kék-fehér zászlóval tüntetnek Isztambulban 2021. április 1-jén. MTI/EPA/Tolga Bozoglu)