Romániában falra másznak tőle, itt viszont autonómiát kapnak a magyarok nyelvrokonai
2025. június 20. 09:25
Míg Romániában a gondolatért is kiközösítés jár, a lappok teljes önigazgatási jogot kapnak Finnországban. Mutatjuk, hogyan sikerült eljutni idáig!
2025. június 20. 09:25
4 p
18
0
21
Mentés
A finn törvényhozók csütörtökön jóváhagyták a számikról (lappokról) szóló törvény átalakítását, amely megerősíti Európa egyetlen elismert bennszülött népének önkormányzati jogait – írja az Euractiv.
A régóta halogatott reform, amelyet három korábbi kormány alatt is elakadt, összehangolja Finnország jogi keretrendszerét az emberi jogi kötelezettségvállalásaival, és reagál az évek óta tartó nemzetközi kritikára.
A Finnországban mintegy 10 ezer főt kitevő számiknak alkotmányosan garantált joguk van három különböző nyelvük és kultúrájuk megőrzésére.
Elsődleges politikai szervük, a 21 fős Számi Parlament Inariban, az északi-sarkvidéki Finnországban felügyeli a döntéseket lappföldi szülőföldjükön, Észak-Skandináviában, amelyet ők Sapminak neveznek.
Az új törvény finomhangolja a választási rendszert, a szavazást és a jelöltválasztást, a nyelvi örökséghez kötve azáltal, hogy előírja a számi nyelv anyanyelvként való használatát, vagy annak használatát egy szülő, nagyszülő vagy dédszülő részéről.
„Ez a reform megerősíti a saját kormányzásunk alakítására vonatkozó hatalmunkat”
– mondta Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament megbízott elnöke az AFP-nek. „Tizennégy éve küzdünk a szabad hangért.”
Az ENSZ többször is bírálta a régi törvényt, amiért nem számiként azonosított személyeket is felvett a választói névjegyzékbe, megsértve ezzel Finnország kötelezettségeit. A reform kritikusai azonban azzal érvelnek, hogy az új kritériumok kizárhatnak néhány jogszerű szavazót.
Juuso azzal érvelt, hogy ez lehetőséget ad a parlamentnek, hogy a sürgős kérdésekkel, például a számi nyelv megőrzésével foglalkozzon.
A számiak, korábbi nevükön lappok, akiket Finnországban, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban 75-10 ezer fős népnek becsülnek, élénk közéletet tartanak fenn Európa északi végein. A heves vita után elfogadott reform fordulópontot jelent, biztosítva, hogy a négyévente megválasztott számi parlament jobban szolgálhassa népük kulturális és politikai törekvéseit.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Az államfő Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettesnek és gazdasági miniszternek azt javasolta hétfői találkozójukkor, hogy ő vezesse a kormányt.
A vogul és osztják nyelv a legközelebbi a magyarhoz, viszont a finnugor nyelvrokonságot Sajnovics János jezsuita pap az 1770- ben megjelent latin nyelven ír könyvében a lapp kapcsán állapította meg. Az összehasonlítás szempontjai máig alapvetőek a nyelvrokonításban (testrészek nevei, családtagok, számok, toldalékolás, létigék).
Érthetetlen, hogy a demokrácia példaképének tekintett Finn.o.-nak miért kellett 250 év, hogy a kihalás szélére került lappok nemzetiségi jogait elismerje és azt számos kritika után az ENSZ is elfogadja. Akkor Finn.o megsem volt a demokrácia bajnoka?
Sajnos ennél sokkal rosszabb a helyzet közvetlen nyelvrokonainknál a manysiknál (oroszul: vogul) és a hantiknál (oroszul: osztják). Előbbiek már csak 2-3000-en, utóbbiak kb. 10.000-en beszélik az ősi nyelvet. Irtotta őket a cári rendszer és a kommunista is. A gyerekeket elvették a szüleiktől és távoli bentlakásos kollégiumban orosszá nevelték őket.
Most valamicske jogot kaptak, de az oroszt kell használniuk.
Mondjuk az uráli nyelvek közül pont talán a magyar és a lapp áll legmesszebb egymástól, de ha nem is tekintjük Hanti-Vogulföld Nemzeti Körzet 1930-as megalakulását valódi autonómiának, akkor a helyébe 1993-ban megalakult Hanti-Manysiföld, mint az Orosz Föderáció egyenrangú szubjektuma, kicsit régebbi, no meg nyelvileg közelebb is áll. Szóval az ejrópéer finnek kicsit elkéstek ezzel.