Romániában falra másznak tőle, itt viszont autonómiát kapnak a magyarok nyelvrokonai

A finn törvényhozók csütörtökön jóváhagyták a számikról (lappokról) szóló törvény átalakítását, amely megerősíti Európa egyetlen elismert bennszülött népének önkormányzati jogait – írja az Euractiv.

A régóta halogatott reform, amelyet három korábbi kormány alatt is elakadt, összehangolja Finnország jogi keretrendszerét az emberi jogi kötelezettségvállalásaival, és reagál az évek óta tartó nemzetközi kritikára.

Elsődleges politikai szervük, a 21 fős Számi Parlament Inariban, az északi-sarkvidéki Finnországban felügyeli a döntéseket lappföldi szülőföldjükön, Észak-Skandináviában, amelyet ők Sapminak neveznek.

Az új törvény finomhangolja a választási rendszert, a szavazást és a jelöltválasztást, a nyelvi örökséghez kötve azáltal, hogy előírja a számi nyelv anyanyelvként való használatát, vagy annak használatát egy szülő, nagyszülő vagy dédszülő részéről.

– mondta Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament megbízott elnöke az AFP-nek. „Tizennégy éve küzdünk a szabad hangért.”

Az ENSZ többször is bírálta a régi törvényt, amiért nem számiként azonosított személyeket is felvett a választói névjegyzékbe, megsértve ezzel Finnország kötelezettségeit. A reform kritikusai azonban azzal érvelnek, hogy az új kritériumok kizárhatnak néhány jogszerű szavazót.

Juuso azzal érvelt, hogy ez lehetőséget ad a parlamentnek, hogy a sürgős kérdésekkel, például a számi nyelv megőrzésével foglalkozzon.

A számiak, korábbi nevükön lappok, akiket Finnországban, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban 75-10 ezer fős népnek becsülnek, élénk közéletet tartanak fenn Európa északi végein. A heves vita után elfogadott reform fordulópontot jelent, biztosítva, hogy a négyévente megválasztott számi parlament jobban szolgálhassa népük kulturális és politikai törekvéseit.

Fotó: Wikipedia