Romániában falra másznak tőle, itt viszont autonómiát kapnak a magyarok nyelvrokonai
2025. június 20. 09:25
Míg Romániában a gondolatért is kiközösítés jár, a lappok teljes önigazgatási jogot kapnak Finnországban. Mutatjuk, hogyan sikerült eljutni idáig!
2025. június 20. 09:25
4 p
18
0
21
Mentés
A finn törvényhozók csütörtökön jóváhagyták a számikról (lappokról) szóló törvény átalakítását, amely megerősíti Európa egyetlen elismert bennszülött népének önkormányzati jogait – írja az Euractiv.
A régóta halogatott reform, amelyet három korábbi kormány alatt is elakadt, összehangolja Finnország jogi keretrendszerét az emberi jogi kötelezettségvállalásaival, és reagál az évek óta tartó nemzetközi kritikára.
A Finnországban mintegy 10 ezer főt kitevő számiknak alkotmányosan garantált joguk van három különböző nyelvük és kultúrájuk megőrzésére.
Elsődleges politikai szervük, a 21 fős Számi Parlament Inariban, az északi-sarkvidéki Finnországban felügyeli a döntéseket lappföldi szülőföldjükön, Észak-Skandináviában, amelyet ők Sapminak neveznek.
Az új törvény finomhangolja a választási rendszert, a szavazást és a jelöltválasztást, a nyelvi örökséghez kötve azáltal, hogy előírja a számi nyelv anyanyelvként való használatát, vagy annak használatát egy szülő, nagyszülő vagy dédszülő részéről.
„Ez a reform megerősíti a saját kormányzásunk alakítására vonatkozó hatalmunkat”
– mondta Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament megbízott elnöke az AFP-nek. „Tizennégy éve küzdünk a szabad hangért.”
Az ENSZ többször is bírálta a régi törvényt, amiért nem számiként azonosított személyeket is felvett a választói névjegyzékbe, megsértve ezzel Finnország kötelezettségeit. A reform kritikusai azonban azzal érvelnek, hogy az új kritériumok kizárhatnak néhány jogszerű szavazót.
Juuso azzal érvelt, hogy ez lehetőséget ad a parlamentnek, hogy a sürgős kérdésekkel, például a számi nyelv megőrzésével foglalkozzon.
A számiak, korábbi nevükön lappok, akiket Finnországban, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban 75-10 ezer fős népnek becsülnek, élénk közéletet tartanak fenn Európa északi végein. A heves vita után elfogadott reform fordulópontot jelent, biztosítva, hogy a négyévente megválasztott számi parlament jobban szolgálhassa népük kulturális és politikai törekvéseit.
A kormány és az MTA között éleződő konfliktus középpontjában a tudomány szerepe, az innováció, az autonómia és a nemzeti érdek áll – mondja Hankó Balázs. A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik.
Magyarországon fel fog lépni egy ír zenekar, amely korábban terrorszervezeteket éltetett, zászlajukat lobogtatta, a zsidó állam eltörlésére szólított fel, politikusok megölését szorgalmazta.
A vogul és osztják nyelv a legközelebbi a magyarhoz, viszont a finnugor nyelvrokonságot Sajnovics János jezsuita pap az 1770- ben megjelent latin nyelven ír könyvében a lapp kapcsán állapította meg. Az összehasonlítás szempontjai máig alapvetőek a nyelvrokonításban (testrészek nevei, családtagok, számok, toldalékolás, létigék).
Érthetetlen, hogy a demokrácia példaképének tekintett Finn.o.-nak miért kellett 250 év, hogy a kihalás szélére került lappok nemzetiségi jogait elismerje és azt számos kritika után az ENSZ is elfogadja. Akkor Finn.o megsem volt a demokrácia bajnoka?
Sajnos ennél sokkal rosszabb a helyzet közvetlen nyelvrokonainknál a manysiknál (oroszul: vogul) és a hantiknál (oroszul: osztják). Előbbiek már csak 2-3000-en, utóbbiak kb. 10.000-en beszélik az ősi nyelvet. Irtotta őket a cári rendszer és a kommunista is. A gyerekeket elvették a szüleiktől és távoli bentlakásos kollégiumban orosszá nevelték őket.
Most valamicske jogot kaptak, de az oroszt kell használniuk.
Mondjuk az uráli nyelvek közül pont talán a magyar és a lapp áll legmesszebb egymástól, de ha nem is tekintjük Hanti-Vogulföld Nemzeti Körzet 1930-as megalakulását valódi autonómiának, akkor a helyébe 1993-ban megalakult Hanti-Manysiföld, mint az Orosz Föderáció egyenrangú szubjektuma, kicsit régebbi, no meg nyelvileg közelebb is áll. Szóval az ejrópéer finnek kicsit elkéstek ezzel.