A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken; a tanács csütörtök délután megjelent véleményében felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken.
A Pénzügyminisztérium április 9-én továbbította a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak. A csütörtökön délután megjelent véleményből kiderül, hogy a költségvetési törvényt az elfogadása óta megváltozott gazdasági körülmények, az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, valamint az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési kereteinek változásai miatt is szükséges módosítani – írta közleményében a PM.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint a koronavírus-járvány harmadik hulláma továbbra is szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügy és a gazdaság számára. A kormány a koronavírus-járvány kitörése óta jelentős döntéseket hozott a 2021. évi költségvetési törvényt érintően. Ezek elsősorban a járvány következményeinek enyhítésére, a gazdaság újraindítására, és a munkahelyek védelmére irányultak. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban e kormányrendeletek hatályukat vesztik, így azon rendelkezéseket, amelyek megerősítése és fenntartása továbbra is indokolt, ugyancsak az idei költségvetési törvény módosításával lehet biztosítani.
A törvénymódosító javaslat fókuszában tehát a járvány elleni védekezés fenntartására és a gazdaság újraindítására irányuló döntések foganatosítása áll, annak érdekében, hogy hazánk mielőbb visszaállhasson a korábbi, európai szinten is kiemelkedő növekedési pályájára – hangsúlyozza a PM közleménye.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot április 20-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek – jelentette be a minisztérium.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Egyelőre homályos hogy miből, és milyen munkát kell érte végezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
