Pénzért folyik a futballháború, amelyben a klubok megadták magukat – sportközgazdász a Szuperligáról a Makronómnak

Évek óta szó van arról, hogy a legnépszerűbb labdarúgócsapatok saját bajnokságot, úgynevezett Szuperligát hoznának létre. Miért pont most jött el annak az ideje, hogy tényleges lépéseket tegyenek ezek a klubok az elitliga felé?

Folyamatosan zajlottak egyeztetések a nagyobb csapatok és az UEFA körül azt illetően, hogy a Bajnokok Ligáját hogyan alakítsák át. A Szuperliga bejelentett lebonyolítása nagyon hasonlít a BL új tervéhez, amit szintén a héten hoztak napvilágra. Ebből kikövetkeztethető, hogy valóban voltak a háttérben egyeztetések. Itt arról lehet szó, hogy a klubok követelései közül voltak olyanok, melyet az UEFA elfogadott, mint például a lebonyolítás, és voltak olyanok, amiket nem. A tárgyalások megakadtak, emiatt a csapatok elővették a B tervet, a Szuperligát. Erre az UEFA is elővette a saját fenyegetését, miszerint kitiltja nemzeti bajnokságaiból ezeket az egyesületeket, illetve a játékosok sem vehetnek részt a válogatott eseményeken.

és ezek szerint a klubok hódoltak be, legalábbis az angolok, hiszen először ők léptek ki a Szuperligából. Őket azóta már követte egy spanyol, az Atlético Madrid és egy olasz csapat, az Inter is. Ezek az egyesületek nélkül meg nincs értelme ennek a sorozatnak, úgyhogy innentől kezdve már csak idő kérdése, hogy a többi egyesület is így döntsön. 

A cél egyértelmű: a pénz. 

A vita lényege az, hogy az európai futball és a versenysorozatok, így a Bajnokok Ligája bevételeit hogyan lehet növelni, és hogyan lehet úgy elosztani, hogy a sztárklubok nagyobb részesedéshez jussanak.

Szemlátomást az UEFA eddig ezt nem volt hajlandó megadni, így jutottunk el a Szuperliga tervéig. 

Rebesgetik azt, hogy az UEFA a fenyegető lépések mellett új bevételforrások után is nézett, tehát mégiscsak több pénzhez juthatnak a BL-ben szereplő klubok. Ezzel a Szuperligás csapatok elérték azt, amit akartak? 

A hétfői bejelentések után azt gondoltam, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás születni fog, tehát a Bajnokok Ligáján belül tudják majd megvalósítani céljaikat a nagycsapatok. Nyilván az most nem tudhatjuk, hogy szponzorok bevonásával sikerült-e növelni a bevételeket, de ez lehet a kompromisszumnak egy megoldása. Azonban a jelek arra utalnak, hogy jelenleg

legalábbis a hat angol döntése erre utal. Ebből arra következtetnék, hogy a klubok követelései, melyeket az UEFA nem akart megvalósítani, még most sem fognak célba érni. A szövetségnek sikerült ráijesztenie a klubokra, akik megadták magukat, és letették a fegyvert. 

Az egyik tábor azt mondja, hogy a Szuperliga miatt a kisebb csapatok ellehetetlenültek volna, például egy Ferencvárosnak esélye sem lett volna bejutnia abba a sorozatba, nem úgy, mint a BL-be, míg az elitliga és a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez azt nyilatkozta, hogy ezzel mentenék meg a futballt, mert, ha a nagyobb klubok több pénzhez jutnak, akkor jobban áramolhat a pénz a csapatok között, így a kisebbek is jól járnak. Kinek van igaza?

Az nyilvánvaló, hogy amit Florentino Pérez mondott, az csak duma. A kiscsapatoknak nem az az érdeke, hogy a sztárklubok minél több pénzt keressenek. Nézzük csak meg, hogy honnan igazolta a legdrágább játékosait a Real Madrid. Anno Cristiano Ronaldót a Manchester Unitedtől, Gareth Bale és Luka Modric a Tottenham, míg Eden Hazard a Chelsea csapatából érkezett. Ezek mind szuperligás csapatok. Persze, végig lehet pörgetni, hogy Modricot a Tottenham a Dinamo Zagreb gárdájától vette meg, de akkor is csak jól csengő kommunikáció volt ez Pérez elnöktől. A kinek van igaza kérdést nem akarom eldönteni, mert itt érdekek, elvek, értékek ütköznek egymással. Mindenkinek szíve joga igazságot tenni, de az biztos, hogy

Amennyiben a Szuperliga bármikor létrejönne abban a formában, amit most ismerünk, az a magyar klubokra, a magyar labdarúgásra milyen hatással lenne? 

Ha minden úgy történt volna, ahogy a fenyegetésekben szerepelt, tehát a Szuperliga megvalósul a tizenkét csapattal, és őket kizárják a többi sorozatból, illetve a játékosok nem mehetnek a válogatottakba, akkor kettészakadt volna a futball. Ez a magyar csapatok helyzetét annyiban befolyásolná, hogy ha eljutnak a BL-be, akkor nem találkoznának a Barcelonával és a Juventusszal, hanem a spanyol bajnok Sevilla, és mondjuk az angol címvédő Leicester kerülne az útjukba. Úgy gondolom, ez a magyarok esélyeit a nemzetközi kupákban nem növelte volna, mert számukra az jelent nagy küzdést, hogy bejussanak a főtáblára, de ott nem a spanyol, olasz, angol bajnokokkal, hanem a svéddel, skóttal, horváttal kell megmérkőzniük.

mert ahogyan a Ferencváros vezetői is elismerték, még nem reális, hogy az FTC, vagy más magyar csapat rendszeresen BL-résztvevő legyen. 

Kedden a Szuperligához tartozó Chelsea angol bajnoki mérkőzése előtt óriási felfordulás volt a stadion környékén, rengeteg szurkoló tüntetett. Pár órával később kiderült, hogy a brit klubok visszaléptek az elitbajnokságtól. A nézőké a futball, gondolják a legtöbben, ők most joggal érezhetik is azt, hogy megmentették a labdarúgást, vagy más áll a kilépés hátterében? 

Vannak kétségeim afelől, hogy a visszalépésre mekkora hatással voltak a szurkolók. Persze, kommunikációban, érzésekben ennek van jelentősége, de alapvetően nem ez döntött. Az volt a fontos a klubok számára, hogy az UEFA milyen lépéseket jelentett be. Attól ijedtek meg, hogy kizárják őket az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, a Premier League küzdelmeiből. Biztos, hogy a szurkolók tiltakozásának sem örültek a vezetők, de a racionális érvekben nem ez döntött. Ha tiltakozásképp pár ezer szurkoló nem ment volna ki a Chelsea szuperligás meccsére, akkor lettek volna mások helyettük.

Ha már tartalékok, a klubokra milyen hatással van a koronavírus-járvány, mennyire vannak rossz anyagi helyzetben, ha ilyen hirtelen az ellenszél ellenére is Szuperligán gondolkoznak? 

Komoly összegektől estek el a csapatok. A legnagyobbaknál százmillió eurós nagyságrend is lehet, ami kiesett.

Komoly veszteség egy Real vagy Barcelona számára, hogy 80-90 ezer ember helyett zárt kapus meccseket kell rendezniük, de azért nincs krízishelyzet. Pár könnycseppet én is elmorzsoltam, mikor Florentino Pérez bejelentette, hogy mennyire nehéz helyzetben van a madridi csapat, és emiatt van szükség a Szuperligára, de ez csak kommunikáció.

Az biztos, hogy a vírushelyzet volt a legracionálisabb és elfogadhatóbb érv az elitliga mellett. 

Egy példánál maradva: nyár óta lehet tudni, hogy a Barcelona klubja rendkívül nagy adósságot halmozott fel az elmúlt időszakban. A hírek szerint a Szuperliga valamelyest megmenthette volna a katalánokat. Így, hogy valószínűleg nem indul útjára az új bajnokság, csökkentek az esélyeik, hogy mihamarabb kilábaljanak a bajból? 

Fontos leszögezni, hogy nincs csődközelben sem a Real, sem a Barca, bár főleg az utóbbinak nagy tartozásai vannak. Az, hogy egy éves szinten közel egymilliárd eurós forgalmat bonyolító, gazdasági működést folytató szervezetnél tartozások vannak, önmagában még nem nagy baj. Bizonyos projekteket hitelből finanszíroz, bizonyos ügyleteket részletekben fizet ki, például a játékosvásárlásokat. Nyilván van az a helyzet, amikor az egészéges szintet eléri az adósság, ezeket a határokat a katalán klub már átlépte, tehát nem azt mondom, hogy nincs probléma, de nem kell csődközeli helyzetről beszélni. Látok esélyt arra, hogy némi költségfaragással tudják finanszírozni a tartozásokat a Barcánál.

Azzal, hogy az elitliga mégsem jön létre, a helyzetük szignifikánsan nem változott. 

Lát rá esélyt, hogy később mégis elindul a Szuperliga? 

Hogy később lesz-e, azt nehéz megmondani. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az UEFA a Bajnokok Ligája átalakításával próbálja meg a klubok igényeit kielégíteni. Ha nem is most, mert jelenleg a csapatok a teljes kapituláció miatt nincsenek olyan helyzetben, hogy követelni tudjanak, de lehet, hogy pár év múlva előjönnek a nagyok újra olyan igényekkel, amiket a szövetség is jobban el tud fogadni. A Bajnokok Ligája eddig is egyfajta Szuperliga felé tartott, ez a folyamat fokozódhat, de nem olyan gyorsan, mint ahogy azt a klubok akarták. 

Fotók: MTI/EPA/Neil Hall.