A vegyipar kifejezetten olyan terület volt a 2020-as év előtt, amely stabil, hosszútávú, jól kiszámítható trendek mentén fejlődött. Ez azonban drámai hirtelenséggel változott meg a vírus terjedésének következtében. A korábbi stratégiák működésképtelenné váltak, az értékesítési csatornák elakadtak, megváltoztak a fogyasztói igények és a kormányok figyelme teljes egészében az egészségügyi vészhelyzet megoldására irányult.
Komoly kihívások a vegyiparban is
A vegyipar ez idő alatt villámgyorsan igyekezett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és minden tudást és lehetőséget bevetettek, hogy megértsék az aktuális folyamatokat, biztosítsák a viszonylag zavartalan áruellátást. Az elmúlt egy év tapasztalatait igyekeznek most összegezni a szektor szereplői, hiszen az már biztosan látszik, hogy az eddigi közép- és hosszú távú üzleti stratégiák nem fenntarthatóak. Vizsgálják, hogy a változások mennyire átmenetiek, az eddigi struktúrákat szükséges-e felülbírálni, és ha igen, akkor milyen mértékben és módon. Valószínűleg elengedhetetlen lesz a rugalmasság, az együttműködés és az irányítási gyakorlatok felülbírálata.
Fokozott elmozdulás a fenntartható fogyasztás felé
A fogyasztói preferenciák gyorsan elmozdultak a környezetbarátabb, fenntarthatóbb és etikusabb vásárlások felé, mely tendencia szintén gyors válaszra készteti a fogyasztási cikkek gyártóit. Ezeknek az újfajta termékeknek az előállítása jelentős vegyipari hozzájárulást igényel. A legújabb kutatások szerint a fogyasztók kétharmadánál figyelhető meg változás az azonnali vásárlási szokásokban, és 90 százalék a járvány után is ragaszkodni fog az új választásaihoz. Így tehát szükséges növelni az újrahasznosított és a bioalapú tartalmat a termékekben. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy 2030-ig a 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsájtását. Tehát a következő hónapok gazdaságélénkítési programjait ennek a célnak megfelelő új szabályokkal és ösztönző elemekkel kívánják megalapozni, hogy ezzel biztosítsák az erőforrások hatékony felhasználását.
A globalizáció további lassulása
Egyre nagyobb az elmozdulás a regionális és helyi értékesítési láncok irányába, hiszen a járvány bebizonyította, hogy a távolról származó áruk és alapanyagok könnyen elakadnak egy hasonló krízisben, ezzel válságos helyzetet teremtve az adott piacon. A korábbi átláthatatlan és nehézkes ellátási útvonalak egyszerűen fenntarthatatlanok a kritikus fontosságú áruk esetében. A vállalatok pedig nyilvánvalóan ehhez a változáshoz igazítják majd beruházásaikat is a közeljövőben.
Járműipari fordulat
A vegyipar számára meghatározó iparágak, mint például az autóipar, szintén drámai változásokon ment keresztül az elmúlt egy évben. 2020-ban a hagyományos dízelüzemű és benzin motoros autók értékesítése soha nem látott mértékben esett vissza, miközben adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal ösztönözték az elektromos járművek vásárlását. Ennek hatására kevesebb mint 12 hónap alatt megháromszorozódott az akkumulátor üzemű autók értékesítése. A korábbi prognózisok ilyen szintű fellendülést jóval későbbre jósoltak, de szinte valamennyi autó márka azonnal reagált a változásra, és tervezi, hogy új modelljei inkább az alternatív meghajtású típusokra koncentrálnak majd. Ez pedig a vegyipari beszállítók számára is komoly átalakításokat tesz szükségessé.
Az üzleti portfóliók is átalakulnak
A 2021-es esztendő valószínűleg az egyesülések és felvásárlások növekedését hozza majd magával. A pandémia ugyanis bebizonyította, hogy egy kiegyensúlyozott porfólió életmentő lehet. Olyan területek kihagyhatatlanok lehetnek, mint a gyógyszerek, táplálkozási kiegészítők, festékek, bevonatok, hiszen ezek a járvány alatt is erős forgalmat biztosítottak, és 2021 első negyedévében további fellendülést mutatnak.
Távoli munkamodellek nélkül nem megy
A rugalmasabb és fejlettebb digitális munkavégzési rendszerek új normává váltak, és megnyitották az utat a gyártás, a kutatás és a fejlesztés automatizálása felé. Bár korábban nem tartották lehetségesnek a vegyiparban a távmunkát, a vírus bebizonyította, hogy irodai alkalmazottak számára ez a tökéletes megoldás. Az üzemekben és laboratóriumokban pedig csökkentett létszámmal, távfelügyeletekkel és új gyártási modellekkel biztosították a távolságtartást és biztonságot. A további digitalizáció lehetőségei is fennállnak, ehhez azonban szükség van az egyetemi és a vállalati szintű képzési programok átalakítására is.
Csak a bizonytalanság biztos
A járvány miatt megváltozott trendeket azonban hiba volna azonnal a hosszútávú stratégiák alapjává tenni. Az viszont biztos, hogy a világ instabillá és bizonytalanná vált, és a hasonló veszélyhelyzetek bármikor újra előfordulhatnak. Az eddigi trendalapú tervezés mellett figyelembe kell venni a különböző lehetséges forgatókönyvek minden elemét, az együttműködések, folyamatok, eszközök és állományok átfogóbb értékelését, a helyi szintű döntéshozatal visszaállítását és érdemesebb lesz rövidtávú, akár heti, adatok elemzése alapján meghatározni az irányokat, az éves vagy negyedéves tervezés helyett.
Új szemlélet nélkül nem megy
A koronavírus-jávány azt is megmutatta, hogy egy értékesítési lánc leggyengébb láncszeme határozza meg a teljes rendszer ellenállóképességét. Szükség lehet a vállalatok, a magán és állami együttműködések növelésére, hiszen ez nagyobb stabilitást biztosít. Érdemes lesz hosszútávú, partneri viszonyokat és együttműködéseket kialakítani az eseti szerződések helyett, mindezt leginkább a helyi beszállítói és partneri hálózatokra alapozva, az ügyfelekkel is együttműködve. Az ágazatközi együttműködési platformok képesek lehetnek feltárni a megosztott kockázatkezelés lehetőségeit, és elősegíteni a közös felelősségvállalást. Elengedhetetlen a kis- és közepes vállalkozások védelme, mert ezek létfontosságúak számos értékesítési lánc és a helyi közösségek számára. Tehát vége a korábbi kiszámíthatóságnak a vegyiparban, a társadalmak rugalmasságának fokozása új irányítási gyakorlatokat és paradigmaváltást igényel ebben az ágazatban is.
A cikket fordította Papp Helga.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Sebestyén Géza szerint a globalizáció nem stabil rendszer, hanem extrém törékeny, amelyet akár egyetlen kritikus pont kiesése is könnyen megingathat.
Az elemző szerint a liberális világrenddel az olcsónak hazudott globalizmusnak is befellegzett.
Ha nem változik semmi, akkor több millió munkahely kerülhet veszélybe.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
A népszerű étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban szükség lenne a stabilitásra, arra, hogy a munkaerőt meg lehessen tartani. Interjú közhangulatról, örök érvényű értékekről és a szakmáról.
Értékeltek a főszereplők.
Tasnádi Péter, akit egyesek a magyar keresztapának neveznek, beszélt Pintér Sándor volt belügyminiszterről is.
