Ilyet még nem láttunk: rongyként csavarható az LG új kijelzője
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Habár az orvostudomány jelenleg fejlettebb, mint valaha, még mindig vannak olyan vakfoltok, melyekre a szakemberek is keresik a választ. Számos esetben előfordul az is, hogy az orvos azért nem tud megfelelő kezelést javasolni a beteg számára, mert egyszerűen nincs rálátása arra, hogy mi is történik a beteg testében.
Lehet megtalálták a megoldást erre a problémára?
A Kaliforniai Egyetem mérnökei bemutattak egy technológiai újdonságot, ami nagyban előrelendítené az orvostudomány ezen hiányosságát. Az innováció egy apró, vezeték nélküli implantátum, amelyet az emberi testben lehetne elhelyezni. Célja, hogy a szervátültetésen átesett betegek testében a beültetett szerv egészségét és oxigénszintjét nyomon kövessék.
Az eszköz kisebb, mint egy katicabogár, és tartalmaz egy oxigénérzékelő filmet, egy mikroLED-et és egy optikai szűrőt, melyek együttesen képesek érzékelni a környező szövet oxigénszintjét. A begyűjtött információkat pedig ultrahangos hullámokkal továbbítja egy külső eszközre. Így olyan helyekről is képesek adatokat nyerni, amihez más módon nem férnének hozzá.
A tanulmány készítői már sikeresen tesztelték az eszközt élő juhoknál, és úgy látják, hogy a későbbiekben az átültetett szervek megfigyelése mellett jelentős áttörést jelenthet az implantátum, például a koraszülöttek mentésénél és a rák kezelésénél is.
A tudósok egyébként nem állnak meg itt, tovább szeretnék fejleszteni az eszközt. Egyrészt kicsinyíteni szeretnének rajta, hogy akár laparoszkópos műtéttel is meg lehessen oldani az implantációt, másrészt a testben való hosszútávú túlélését akarják biztosítani.
Emellett pedig további érzékelők kialakítását is tervezik, hiszen, ha már az oxigén mérése lehetséges, akkor lehetne akár pH értéket, glükózt vagy szén-dioxidot is mérni.
Ez a fejlesztés is egy ékes példája annak, hogyha az elektronika, az érzékelőtechnika és a vezeték nélküli kommunikáció ötvöződik, izgalmas és hasznos megoldások születhetnek.
A cikk szerzője Blősz Dalma.