Mennyire lehet „zölden” helyreállítani egy gazdaságot?

Az országok eddig soha nem látott összegeket költöttek a gazdasági összeomlás megelőzésére, a munkahelyek védelmére és a csőd szélén álló vállalkozások megmentésére. Azonban az 50 vezető gazdaságban ezeknek a kiadásoknak csupán 18 százaléka volt „zöldnek” minősíthető, ami komoly problémákat vet fel a jövőre tekintve.

A kormányoknak jelen helyzetben egyedülálló lehetőségük van arra, hogy olyan fenntartható pályára állítsák országukat, amelyek gazdasági lehetőségeket kínálnak, ezáltal csökkentik a szegénységet és előtérbe helyezik a bolygónk egészségét.

Az oxfordi egyetem kutatásából kiderült, hogy a környezetvédelmi projektekbe történő befektetések – mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a természetben okozott károk helyreállítása, vagy a környezeti terhelés minimalizálása – rövid, és hosszútávon is jelentős gazdasági növekedéseket biztosítanak, ráadásul munkahelyeket is teremtenek. Azonban ezt nem mindenki akarja észrevenni, és továbbra is inkább a magas szén-dioxid-kibocsátású iparágakat támogatják, melyek egyáltalán nem fenntarthatóak. Az elmúlt évben csupán néhány európai ország indult el a „zöld úton”, köztük Dánia, Németország, Franciaország és Spanyolország. 

Ezek nagy számoknak hangzanak, azonban még így is a világ számos lehetőséget elszalaszt, hiszen a zöld beruházások mellett apró lépésekkel is óriási előrehaladást el lehetne érni. Ilyen lehetőség például a fejlettebb töltőhálózat kialakítása az elektromos járművek számára, kerékpáros útvonalak bővítése, újrahasznosító üzemek fejlesztése, fák ültetése. 2020-ban a kormányok az azonnali intézkedések során csak arra fókuszáltak, hogy a járvány miatt súlyosan sújtott iparágak veszteségeit enyhítsék. Viszont azóta eltelt egy év, és itt az idő, hogy már ne csak egy szeletet kiragadva vizsgálódjanak, hanem a nagy egészet lássák, amelyben a fenntartható lépések éppolyan fontosak, mint a rászorulók támogatása. 

Ed Barbier, a Coloradói Egyetem közgazdász professzora arról írt tanulmányában, hogy a kormányoknak tanulniuk kell a 2008-as pénzügyi válságból, hogy most is talpra tudjanak állni. Egyértelműen kiderült az elemzésekből, hogy a barna (magas-széndioxid-kibocsátású) gazdaság sokkal lassabban képes újjáéledni, mint a zöld gazdaság. Ezért tartós állami beruházásokra lesz szükség a fenntartható projektek terén, olyan árreformokkal társítva, melyek nem támogatják többé a fosszilis tüzelőanyagokat.

Az ilyen reformok nem csupán a zöld átmenetet ösztönöznék, hanem a zöld beruházások finanszírozásához szükséges tőkét is könnyebben előteremtenék. Tehát egyre sürgetőbb egy ilyen zöld helyreállítási stratégia, ha az Európai Unió tagjai teljesíteni akarják az ígéretüket, miszerint 2050-ig zéró kibocsátású országokká válnak.

A cikk szerzője Blősz Dalma