A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés nehéz terhet rótt a világra, és nem mondható, hogy zökkenőmentesen át lehet lendülni a kialakult helyzeten. Számos beruházás történt ebben az időszakban, azonban az ENSZ figyelmeztet, hogy azoknak csak csekély százaléka felelt meg a környezetvédelmi céloknak, amelyeket korábban kitűztek.
Az országok eddig soha nem látott összegeket költöttek a gazdasági összeomlás megelőzésére, a munkahelyek védelmére és a csőd szélén álló vállalkozások megmentésére. Azonban az 50 vezető gazdaságban ezeknek a kiadásoknak csupán 18 százaléka volt „zöldnek” minősíthető, ami komoly problémákat vet fel a jövőre tekintve.
A kormányoknak jelen helyzetben egyedülálló lehetőségük van arra, hogy olyan fenntartható pályára állítsák országukat, amelyek gazdasági lehetőségeket kínálnak, ezáltal csökkentik a szegénységet és előtérbe helyezik a bolygónk egészségét.
Az oxfordi egyetem kutatásából kiderült, hogy a környezetvédelmi projektekbe történő befektetések – mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a természetben okozott károk helyreállítása, vagy a környezeti terhelés minimalizálása – rövid, és hosszútávon is jelentős gazdasági növekedéseket biztosítanak, ráadásul munkahelyeket is teremtenek. Azonban ezt nem mindenki akarja észrevenni, és továbbra is inkább a magas szén-dioxid-kibocsátású iparágakat támogatják, melyek egyáltalán nem fenntarthatóak. Az elmúlt évben csupán néhány európai ország indult el a „zöld úton”, köztük Dánia, Németország, Franciaország és Spanyolország.
Ezek nagy számoknak hangzanak, azonban még így is a világ számos lehetőséget elszalaszt, hiszen a zöld beruházások mellett apró lépésekkel is óriási előrehaladást el lehetne érni. Ilyen lehetőség például a fejlettebb töltőhálózat kialakítása az elektromos járművek számára, kerékpáros útvonalak bővítése, újrahasznosító üzemek fejlesztése, fák ültetése. 2020-ban a kormányok az azonnali intézkedések során csak arra fókuszáltak, hogy a járvány miatt súlyosan sújtott iparágak veszteségeit enyhítsék. Viszont azóta eltelt egy év, és itt az idő, hogy már ne csak egy szeletet kiragadva vizsgálódjanak, hanem a nagy egészet lássák, amelyben a fenntartható lépések éppolyan fontosak, mint a rászorulók támogatása.
Ed Barbier, a Coloradói Egyetem közgazdász professzora arról írt tanulmányában, hogy a kormányoknak tanulniuk kell a 2008-as pénzügyi válságból, hogy most is talpra tudjanak állni. Egyértelműen kiderült az elemzésekből, hogy a barna (magas-széndioxid-kibocsátású) gazdaság sokkal lassabban képes újjáéledni, mint a zöld gazdaság. Ezért tartós állami beruházásokra lesz szükség a fenntartható projektek terén, olyan árreformokkal társítva, melyek nem támogatják többé a fosszilis tüzelőanyagokat.
Az ilyen reformok nem csupán a zöld átmenetet ösztönöznék, hanem a zöld beruházások finanszírozásához szükséges tőkét is könnyebben előteremtenék. Tehát egyre sürgetőbb egy ilyen zöld helyreállítási stratégia, ha az Európai Unió tagjai teljesíteni akarják az ígéretüket, miszerint 2050-ig zéró kibocsátású országokká válnak.
A cikk szerzője Blősz Dalma
Az EU környezetvédelmi biztosa szerint a per- és polifluoralkil vegyületek (PFAS) komoly egészségügyi veszélyei miatt jövőre részlegesen betilthatják ezeket egyes fogyasztási cikkekben. Miért veszélyesek ezek? Brüsszel megint túlszabályoz?
Körképünk az elektromos autók helyzetéről Közép-Európában.
A kettő együtt nem lehetséges.
Hatvanéves korában meghalt Tiffán Zsolt, aki évtizedeken át meghatározó szereplője volt Baranya közéletének
Sokszorosára emelkedtek a környezetvédelmi bírságok.
Áder János szerint riasztó a tendencia.
A KEHI-vizsgálat nyomán az ügynek akár büntetőjogi következményei is lehetnek.
„A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga” – tette hozzá a kormányfő.
