Az építőipari vállalkozások kielégítőnek ítélik meg üzleti helyzetüket, a tavaly tapasztalt ágazati lassulás várhatóan megtorpan, a 2020-as 9 százalékos csökkenéssel szemben az idén 9-10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak – közölte felmérése alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel.
A ÉVOSZ 400 cég megkérdezésével készítette felmérését. Az elmúlt néhány évben tapasztalható fellendülést követően a koronavírus-járvány kitörése miatt tavaly a vállalkozások felénél az értékesítés nettó árbevétele csökkent, másik felénél változatlan maradt, vagy enyhén növekedett. Növekedést elsősorban azok a vállalkozások jeleztek, amelyek a több lábon állás jegyében nem csak kivitelezéssel foglalkoznak. A járvány harmadik hullámában adott válaszok szerint a vállalkozások fele ebben az évben nem számít jelentős javulásra – írták.
A megkérdezett vállalkozások megrendeléseinek közel 60 százaléka közmegrendelés, a válaszadók a közmegrendelések, közbeszerzések és a magánmegrendelések volumenének növekedését várják – közölte az ÉVOSZ.
A felmérésben a korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a válaszadó cégek 78 százaléka tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként emelte ki a szakemberhiányt. Ezt súlyosbította, hogy a járvány miatt teljes munkabrigádok estek ki a munkából hosszabb-rövidebb időre. A feketefoglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését a cégek továbbra sem érzékelik – állapították meg.
A szűkös kapacitás leginkább a lakásépítő cégeknél tapasztalható, egyrészt a lakásépítési kedv fellendülése, másrészt a családtámogatás nyomán növekvő lakásfelújítási igény miatt.
A felmérés rámutat arra, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások alkalmazásának határidő-elhalasztása, az 5 százalékos áfa visszaállítása az új lakások építésénél, értékesítésénél élénkíti a lakásépítési szektort, de lendületének megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése, illetve az építőanyagipar, mint háttéripar stabil és folyamatos működése.
Az ÉVOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy
Tavaly átlagosan 9 százalékkal növelték a béreket, 2021-ben pedig inflációt követően, mintegy 4-5 százalékos bérfejlesztéssel kalkulálnak. Azonban ilyen szintű emeléssel nem lehet az ágazatban a versenyszférához képest tapasztalható lemaradást behozni – jegyezték meg.
A közlemény szerint a vállalkozások várakozásai alapján ebben az évben az építőanyagok ára, valamint az anyagmentes alvállalkozói díjak, és az élőmunka árának emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók úgy látják, a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai is az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 8-10 százalékkal fognak emelkedni.
A járvány miatt a munkavállalók kiszámíthatatlanul esnek ki a munkából, ez késedelmet okozhat a vállalt szerződések teljesítésében. A folyamatok lelassultak, bizonyos döntéseket elhalasztanak, az ellátási láncban fennakadások tapasztalhatók, sok esetben a kivárási taktikát választják a piac szereplői. Ez bizonytalanságot, esetleg rossz megítélést okoz, és a bizonytalansági faktor a vállalási árakban is megjelenhet – írja az ÉVOSZ
A közleményben kitérnek arra is, hogy tavaly a járvány nagy kihívásokat állított a vállalkozások elé likviditásuk megőrzése szempontjából. A partnerek a korábbi időszakokhoz képest kicsit nagyobb százalékban fizettek késedelmesen, és a kintlévőségek behajthatóságának megítélése sem javult. A tartozások 92 százalékát behajthatónak minősítették a vállalatok – közölte a szakmai érdekképviselet.
(MTI)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A napokban a Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
