Lengyelország: lebegő munkatereket helyeznének el a Visztulán

A világjárvány a munkavilágában is hatalmas változásokat eredményezett, mind a körülmények, az időbeosztás és a korábban működő módszerek helyébe újak léptek. Még csak találgatunk, hogy a vírus után milyen világ vár ránk. Mi az, amit visszakapunk vagy végleg átalakul. Úgy tűnik a munkavégzést is újra kell definiálnunk. 

Az emberek többsége munkaidejének egy részét egész biztosan továbbra is távmunkában fogja tölteni. Ehhez viszont a munkaterületek és a kialakult szokások átalakítás hozza magával. Egy lengyel tervező, Agnieszka Białek, a krakkói székhelyű Monolight stúdió tulajdonosa, olyan munkateret álmodott meg, ahol az emberek a vízen lebegve a város szívében, távolról végzik feladataikat.

A krakkói Képzőművészeti Akadémián végzett Agnieszka Białek innovatív munkaterv-dizájnt készített. Az építészeti koncepciót úgy tervezte, hogy az képes legyen lebegni vízi környezetben. A tervezőt a Visztula folyó melletti táj és a világjárvány kora ihlette meg. 

A víziója szerint lehetőség van a természeti adottságok fenntarthatóbb és az optimálisabb helykihasználásra. Elképzelte, hogyan lehetne fenntarthatóbban rendelkezni a város kihasználatlan természeti tereivel. Az eredmény egy 3D nyomtatott építészeti struktúra sorozatának megtervezése volt, amelyek a Wawel-kastély közelében úsznak és kajakkal érhetők el. 

A koncepció több egymással összekapcsolt, a mederhez lehorgonyzott, sejtekre hasonlító, platformok sorozatából állna, amelyek mintha folyami habként lebegnének a vízen. Minden szerkezet egy különálló munkaterület, melyek mindegyike szükség szerint átrendezhető, hogy megfeleljenek a folyó különböző helyszíneinek. Az elképzelés szerint az otthonról dolgozó foglalhat egy kapuszulát, melyben végezheti munkáját vagy időt tölthet benne a nyugtató természeti környezetben.

Az építészek számtalan módon reagáltak a COVID által hozott változásokra. Újfajta igények jelentek meg a munkaterekben, a kórházakban, az otthonokban, az elegáns parcellázott rendszerektől a rugalmas, többcélú szabadtéri helyszínekig. Az építészek folyamatosan újragondolják, hogyan viszonyuljunk és használjuk a rendelkezésre álló tereinket.

A cikk szerzője Szalga Bogi.