Kikutatták: sokkal kevesebb kínai tőke jön a régióba, mint azt mondják a kormányok

2021. április 28. 14:38

Egy frissen megjelent kutatás arra világított rá, hogy bár leginkább a sötétben tapogatózunk, amikor a Közép-Kelet-Európába érkező kínai befektetéseket akarjuk számszerűsíteni, azonban a legtöbb esetben mégis túlzóak az ezzel kapcsolatos narratívák. Mutatjuk, mennyi az annyi.

2021. április 28. 14:38
null
Admin

Mióta megalakult a 17+1 elnevezésű, a kelet-közép-európai országokat és Kínát összefogó együttműködés platformja, számos kritika érte a projektet. A kritikusok szerint ugyanis Kína célja a térségben való jelenlétével az, hogy megossza az Európai Uniót, s egyfajta trójai falóként terjessze ki befolyását. A téma felfokozottságát jól példázza, hogy egy 2012-es zártajtós megbeszélésén egy nyugati diplomata egyenesen úgy fogalmazott, hogy

Sokan napjainkban is azzal vádolják ezeket az országokat, hogy törésvonalat képeznek az egységes uniós hangban. Ezek nem alaptalan vádak, hiszen az való igaz, hogy például a magyar külügy számos alkalommal blokkolta a Kínával szembeni közös EU-s kiállást vagy épp élesen kritizálta az EU Kína-politikáját.

Ebben a konfliktusos légkörben talán nem is meglepő, hogy mind az uniós, mind a kelet-európai hangok szeretnek túlzóan beszélni Kína térségben betöltött szerepéről. Ugyanakkor egy frissen megjelent tanulmány – melynek vezetője egy magyar kutató, dr. Matura Tamás volt – igyekszik lehűteni a kedélyeket, és a valóság talaján állva értékelni Kína térségbeli befolyását.

A számok kapcsán a sötétben tapogatózunk, mert szinte mindenki túloz

A kutatók kiemelik, hogy

A nagy sajtónyilvánosságot kapó nyilatkozatokkal szemben a valóságot szerintük igen nehéz megállapítani, mivel a különböző hivatalos szervek eltérő adatokat közölnek a kínai befektetésekről. Ugyanakkor a kutatók igyekeztek a legátfogóbb képet nyújtani Kína térségbeli jelenlétéről. A közölt számok alapján (melyek tartalmazzák a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket és az infrastrukturális projekteket is) a következő rangsor állítható fel:

  1. Kína jelenléte Szerbiában a legmagasabb 9,7 millárd euróval.
  2. A második hely Magyarországé 5,4 milliárd euróval.
  3. A dobogó harmadik fokára pedig a románok értek oda 2,8 millárd euróval, akiktől csak egy hajszálnyival marad el a lengyelek 2,7 milliárdja.
A kínai jelenlét Közép-Kelet-Európában (2020, millió euró, FDI és infrastrukutális projektek együttvéve, grafika: CEECAS)
A kínai jelenlét Közép-Kelet-Európában (2020, millió euró, FDI és infrastrukutális projektek együttvéve, grafika: CEECAS)

Lehet, hogy valahol sok a külföldi tőkebefektetés, de ettől még nem áramlik oda a tőke

A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy sok ország esetében bár kifejezetten nagy lehet a kínai közvetlen külföldi tőkebefektetés, ez mégsem eredményez nagymértékű tőkébeáramlást. Ennek oka a statisztikai definíciókban rejlik, ezek alapján ugyanis az is FDI-nek számít, ha egy kínai vállalat egyesül vagy felvásárol egy nemzetközi vállalatot, melynek történetesen a régióban is volt egy leányvállalata. Így pedig hiába magasak esetenként a térségbeli kínai FDI értékek, ezek nem adnak pontos képet Kína gazdasági jelenlétéről. 

Mindennek apropóján maga a kutatás idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki 2019-ben még így nyilatkozott az Országgyűlésben a 16 jelentős magyarországi kínai beruházásról: „Tisztelt képviselőtársaim, a tizenhatból tizenegy tudják, hogy jött létre? Úgy, hogy a kínaiak megvettek vagy amerikai, vagy német, vagy svájci, vagy kanadai vállalatokat. Hát aztán nekünk ehhez mi közünk van?

Tizenhat Magyarországon lévő kínai beruházásból tizenegy nemzetközi vállalat felvásárlása nyomán jött létre.”

A Kínához köthető projektek becsült értéke és a tényleges tőkebeáramlás (2020, grafika: CEECAS)
A Kínához köthető projektek becsült értéke és a tényleges tőkebeáramlás (2020, grafika: CEECAS)

 A helyén kell tudni kezelni a közép-kelet-európai kínai pénzeket

Habár a túlfűtött kommunikációs csaták alapján a laikusok számára úgy tűnhet, hogy Kína szerepe mindennél fontosabb régiónkban, a számok ebben az esetben is mást mutatnak. Az adatok alapján ugyanis

a német vagy épp amerikai közvetlen külföldi tőkebefektetések még mindig messze túlszárnyalják a kínaiakat a régió legtöbb országában.

Emellett azt is meg kell említeni, hogy az európai porondon közel sem a 17+1 országai viszik a prímet, ha a kínai FDI-ről van szó. A kutatás szerint a listavezető ebben a tekintetben ugyanis nem más, mint Finnország, ahol az összes közvetlen kölföldi tőkebefektetés 17 százaléka kínai. Összehasonlításképp, Magyarországon ez az arány 2019-ben 4 százalék volt. 

Német, amerikai és kínai FDI a közép-kelet-európai országokban (grafika: CEECAS)
Német, amerikai és kínai FDI a közép-kelet-európai országokban (grafika: CEECAS)

Hiába az ezermilliárdos hitel, sehol nincs Kína ahhoz, hogy zsarolhassa Magyarországot

Arra a tárgyalt kutatás is felhívja a figyelmet, hogy a Kína felé történő eladósodás szintén komoly tényező ebben a régióban. Ebben a térség listavezetője GDP-arányosan Montenegró, de Szerbia és Bosznia-Hercegovina is az élmezőnyben szerepel.

A kínai hitelek témájában nemrég a Makronóm is készített egy elemzést, melyben dr. Eszterhai Viktor Kína-kutatót kérdeztük az ezermilliárd forintos magyarországi kínai hitelekről. A szakértő lapunknak kifejtette, hogy szerinte

Megkérdeztük arról is, hogy kell-e félnünk attól, hogy a montenegróihoz hasonló hitelválság állna elő Magyarországon a kínai hitelek folyományaként. Ennek kapcsán Eszterhai azt emelte ki, hogy „a magyar nemzetgazdaság több mint harmincszorosa a montenegróinak. Míg ott az autópálya építést biztosító kínai projekt a nemzeti össztermék közel negyedét teszi ki, addig mondjuk a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése és a Fudan egyetem együtt – bár a pontos összegeket nem tudjuk – olyan 2,5–3 százaléka lehet a magyar gazdaság összteljesítményének.” A kutató szerint így

Címlap: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen a Karmelita kolostorban 2021. február 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tóth Zoltán
2021. április 30. 10:00
Üdv Mindenkinek, előre elnézést a terjengősségért, de egy szerintem lényeges, ám fel nem ismert, mellőzött szempontra szeretném felhívni a figyelmet. Nem kívánok a "kelet" kontra "nyugat" témában elmerülni, csupán a szemünk előtt lejátszódó ármányt (budapesti "kémközpont-boom") próbálom további szempontból megvilágítani, mely érdemesnek találtathat továbbgondolásra. A putyini orosz despotizmusnak - mostanra mondhatni: hagyományosan - felkínálkozó Orbán-rezsim kínai promiszkuitásának aktuális fejleményeiről beszámoló valamennyi hazai híradás és elemzés hitetlenkedő rácsodálkozásában kimondatlanul feszegetett egyik dilemmára (miért vetik oda az országunkat egyidejűleg több nagyhatalomnak) szeretnék egy praktikus elgondolást felkínálni, mint logikus magyarázóelvet a meghökkentő tényre. A kérdés tömörebben megfogalmazva: Vajon miért keresi egyszerre két - hol szövetséges, hol rivális - zsarnoki nagyhatalom kegyeit Orbán Viktor, és vajon miért szolgáltatja ki egyidejűleg mindkettőjüknek Magyarországot? A válaszom (feltételezésem) röviden: talán ekként szándékozik egymással megmérkőztetve (kínait az orosszal) egymással kioltatni egymás hatását, ezáltal semlegesítve a helyi önkényuralmát korlátozó befolyásukat. (Ráadásul miért ne tarthatnánk lehetségesnek, hogy hasonlóképp próbálná "kamatoztatni" az USA szerepvállalását is a térségben?) Magyarázatként ajánlom a korábbi hozzászólásaimat (ezen cikkeknél még büntiben voltam, ezért ideiglenesen "Ne kajáld - BOJKOTTÁLD..." fedőnéven kommentáltam: https://hvg.hu/itthon/20200915_Alkotmanyvedelmi_Hivatal_Kiss_Zoltan + https://hvg.hu/itthon/20200923_Ha_a_titkosszolgalaton_mulik_siman_diplomata_lesz_a_gyanus_ugyletekbe_keveredett_milliardosbol ), illetve legutóbb itt, már saját néven jegyezve: https://disqus.com/home/discussion/hvg/elesben_sz_biro_zoltannal_oroszorszagnak_sem_volt_erdeke_a_haboru_ukrajnaval/ + https://youtu.be/W7UVai6gz1U Vagyis az "orbáni-innováció" lényege: a számára önmagukban potenciálisan veszélyes (rizikós) hatalmi tényezők kiegyensúlyozása, azok érdekévényesítő képességének lekötése és tompítása - egymásközti viaskodásaik gerjesztésével. Mondanom sem kell, ezen "koleszos furfang" borítékolható következményei megintcsak rajtunk csattannak majd, hiszen, mint eddig bármelyik "orbáni találmány" (mint történelmileg már rég kiismerhető önkényes manipuláció), egy adott kihívás "megoldását" a helyzetből fakadó káros következmények "vabanque" felüllicitálása képezte, lényegében folyamatosan emelkedő téttel, egy későbbiekben elszabaduló káoszra apellálva, egyben ellehetetlenítve bármiféle fékező-csillapító normalizációt, korrekciót. Felidézve Plutarkhosz igen tanulságos "Párhuzamos életrajzok" munkáját, akár az abban példálózva, többször bemutatott "bajt bajjal tetézni" örök vesztes stratégiáját, nekem kapásból Alkibiadész jut az eszembe, aki gátlások nélkül forgolódva kora mindhárom rivális hatalma - Athén, Spárta, Perzsia - között, hol szövetkezve, hol elárulva egymás rovására ezeket, végül elérte azt, amit senki sem hitt volna: miszerint ezen három hatalom végül képes volt összefogni - az ő elpusztítására. Igaz, eközben háború háborút követett, hisz egyébként miként is emelkedhetett volna ki egy efféle bajnok? Visszatérve jelenünkbe, gondoljunk csak bele, amennyiben a végletekig elmérgesedne ezen hatalmak rivalizálása, vajon hol ütközhetnek majd meg (titkosszolgálatok terrorizmusa, biológiai, kiber, gazdasági, ... hadviselés)? Természetesen nálunk! Kiegészítésül hadd említsek egy vonatkozó témát, melyet érdemesnek vélek mélyebben és kritikusabban megfontolni: a fasiszta magyar zsarnok katonai revízionizmusát. Ebben ajánlom valamennyiük figyelmébe a következő híradást (mely számomra érthetetlen módon alig kapott publicitást itthon - figyeljék a kommenteket is, rendkívül informatívak!): https://disqus.com/home/discussion/444hu/orbant_is_sejtik_a_nyugat_balkan_ujrafelosztasanak_kiszivargott_terve_mogott/ , illetve ennek kapcsán ajánlom a magam egyik hozzászólását is, itt: https://youtu.be/I1A6eDoqXdQ Röviden összefoglalva: Orbán szánt-szándékkal a balhéra (HÁBORÚRA) játszik, tőle békét, nyugalmat ne várjanak, a szólamai, pszichopata ámokfutása mind tragikusabb formában fog manifesztálódni, míg végül, folytatólagosan rombolva változtatja a pokol legelveszettebb bugyrává a régiónkat!
civis72
2021. április 30. 09:59
a moslékot nem érdeklik a részletek ..csak az , hogy legyen miért ájvékolni
tolan
2021. április 29. 10:55
Zoltán pajtás! Ezért a hosszú szóömlenyért igazán kár volt! De azért fel a fejjel...
olajfa1
2021. április 29. 09:14
Szóval a liberálbolsevik többségben levő kormányok mind hazudnak Kína kárára!...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!