Bár az USA nagyjából kétszer annyi műholddal rendelkezik, mint Oroszország és Kína együttesen, utóbbiak viszont hivatalosan több kifejezetten katonai műholdat bocsájtottak már az űrbe közös erővel.
Emellett Kína és Amerika helyzete az elmúlt években többször érkezett érzékeny pontra kereskedelmi kérdésekben, kezd tehát a helyzet újra hidegháborús időket idézni.
Kína és Oroszország bejelentette, hogy egyesítik űrprogramjaikat, és közösen kívánják kiaknázni a Hold bőséges természeti erőforrásait. Dollár billiókra számítanak a Holdon kitermelt ritka ásványok és fémek bevételeiből. Ha pedig ezek a hatalmas összegek az orosz és a kínai hadiipar kasszáját gazdagítják majd, akkor valóban lehet oka a világ többi részének, de legfőképpen az USA-nak, az aggodalomra.
Az Egyesült Államok cselekvési kényszerben
Amerikában határozott fellépést várnak Washingtontól. Az újkori űrversenyben, az eddigi fölény megtartásához Biden elnöknek jelentős támogatásokat és forrásokat kell biztosítania az űrpolitika támogatására. Az új közigazgatásnak megközelítőleg 1000 milliárd dolláros nagyságrendű beruházásokra lesz szüksége mind a katonai, mind a polgári űrprogramokban.