Itt az új űrverseny

2024. március 02. 18:28

Ha az ember felpillant a kék égre, a messzeségből mindenhonnan műholdak tömege tekint le rá. Az internetre rákötött világ ezektől a szerkezetektől függ; a globális játszmák új fejezete kezdődne, ha valaki olyan fegyvert fejlesztene, amely veszélyeztetné őket. Az amerikaiak most azt állítják, hogy az oroszok épp ezt teszik.

2024. március 02. 18:28
null
Hajdú Tímea
Hajdú Tímea

 

Mike Turner republikánus amerikai képviselő, a hírszerzési bizottság vezetője szokatlan közleményt adott ki február 14-én: felszólította Joe Biden elnököt, hogy oldja fel bizonyos információk titkosítását, amelyek egy külföldi ország „destabilizáló katonai képességére” vonatkoztak.

Egyre többen szeretnék meghódítani a Holdat és a Marsot”

A képviselőház tagjainak küldött üzenet nagy figyelmet kapott az amerikai sajtóban. Hamar kiszivárgott, hogy a „külföldi ország” nem más, mint Oroszország, a „katonai képesség” pedig egy műholdakat célzó űrfegyver. A The Daily Wire beszámolója szerint a Fehér Ház két nappal Turner felszólítása után megerősítette a hírt, azonban hozzátette: a fegyver fejlesztés alatt áll, és nincs bevethető állapotban. A hírszerzési információk birtokában lévő tisztviselők később elismerték a CNN-nek: Oroszország olyan nukleáris űrfegyver kifejlesztésével próbálkozik, amely a robbanáskor hatalmas energiahullámot hozna létre, ezzel kiiktatná a kereskedelmi és kormányzati műholdak nagy részét, ami lebénítaná az internettől függő szolgáltatásokat. Az ilyen fegyvereket EMP-nek, vagyis elektromágneses impulzuson alapuló fegyvereknek nevezik.

XINHUA PHOTOS OF THE DAY
Műholdakat szállító rakéta indítása egy kínai hajóról 2024. február 3-án. Fotó: An Di / XINHUA / Xinhua via AFP

Az USA védelmi minisztériuma és hírszerzése évek óta figyeli, miként kísérleteznek az oroszok egy műholdak ellen használható fegyver kifejlesztésével. „Nem új koncepció, még a hidegháború végére nyúlik vissza” – mondta egy amerikai tisztviselő a CNN-nek. Egy másik tisztviselő szerint a veszélyt nemcsak a műholdak kiiktatása jelentené, hanem az is, hogy bizonyos pályák használhatatlanná válnának, mert a működésképtelen eszközök egy „aknamezőt” hoznának létre, tehát a helyettesítésük is ellehetetlenülne. Elismerték: lehetetlen meg­állapítani, hogy milyen stádiumban van a fejlesztés, sokan pedig szkeptikusak az orosz technológiával kapcsolatban. Egy szintén a lapnak nyilatkozó tisztviselő elmondta: ha az oroszok bevetnének egy ilyen fegyvert, azzal valószínűleg a saját műholdjaikat is kiiktatnák.

Az űr sok szempontból olyan, mint a vadnyugat”

A The New York Times beszámolója szerint a kormány tagjait felbosszantotta Mike Turner lépése, amivel lényegében rákényszerítette őket arra, hogy nyilvánosságra hozzák a fegyverrel kapcsolatos információkat. Egyesek azzal vádolták Turnert, a nyilatkozattal csak azt akarta elérni, hogy még több támogatás menjen Ukrajnának; ezt ő határozottan tagadta. Néhány republikánus képviselő inkább a Fehér Ház hozzáállása miatt aggódott. „Ha hagyják, hogy ez a fegyver bevethető állapotba kerüljön, az képes lenne ellehetetleníteni a gazdaságunkat. Kiiktatná a GPS-t. Megvakítaná a hadseregünket. Ez hihetetlenül súlyos dolog. Ez egy tömegpusztító fegyver, és nemcsak minket, hanem a világ minden országát fenyegetné” – mondta Mike Waltz, a képviselőház republikánus tagja.

 

Február 20-án megszólaltak az oroszok is: Vlagyi­mir Putyin elnök kijelentette, hogy országa mindig is „kategorikusan ellenezte” nukleáris fegyverek elhelyezését az űrben. A tagadás ellenére a The New York Times arról számolt be, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek közölték európai szövetségeseikkel, „ha Oroszország nukleáris fegyvert fog pályára állítani, akkor azt valószínűleg még idén meg fogja tenni”. A figyelmeztetés ellenére az amerikai lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők megjegyezték: megosztottak Putyin valódi szándékaival kapcsolatban. A napilap információi szerint az orosz elnök 2022 elején tesztelte egy nukleáris fegyver pályára állítását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hírek szerint tájékoztatta a kínai és az indiai vezetést is a veszélyről.

A kongresszusi riadalom és az orosz űrfegyvertől való félelem a hidegháborús időket idézte, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok párbajának fontos helyszíne volt az űr. Az 1990-es, majd a 2000-es években háttérbe szorultak az űr meghódításával kapcsolatos tervek, azonban az utóbbi időben újraéledt az űrverseny, és már nemcsak két ország vetekszik a hatalomért, hanem mások is csatlakoztak, mint Kína és India.

A magáncégeké a jövő? Elon Muskék SpaceX Falcon 9 rakétája összeszerelés alatt Fotó: AFP PHOTO / SPACE X

Tim Marshall brit újságíró A földrajz hatalma című művében külön fejezetet szánt az űrért vívott küzdelemnek. Leírja, hogy a világűrre vonatkozó szabályozások felett eljárt az idő, ilyen a mostanában sokat emlegetett 1967-es világűrszerződés is. Mint megjegyzi: az országok még abban sem egyeztek meg, hogy hol kezdődik a világűr. Marshall leírja, geopolitikai szempontból az űrnek nem a távoli részei a fontosak, de nem is a Hold vagy a Mars, hanem a Föld-közeli űr és különösen a Föld körüli alacsony pálya. Mint megjegyzi: ebben a vékony sávban vannak a katonai és kommunikációs műholdak, és aki ezt uralni tudja, az hatalmas katonai előnyre tehet szert. A szerző sötét jóslatot is leír könyvében: „Egyértelmű, hogy ha nem születnek kötelező érvényű megállapodások az űr militarizálásának korlátozásáról, az alacsony Föld körüli pálya minden bizonnyal harctérré válhat.” Marshall külön kitér a műholdak kérdésére, és megjegyzi: számtalan ország rendelkezik műholdgyilkos technológiával. Felhívja a figyelmet arra, hogy az űr ilyen szempontból a vadnyugat, hiszen nincsenek törvények például arra, hogy ki mennyire mehet közel egy másik ország műholdjához. Ír arról az aggodalomról is, amit a republikánus képviselők említettek: a műholdak kiiktatása a világgazdaság összeomlásával járna.

Az Egyesült Államokban 2019-ben jött létre az amerikai hadsereg legújabb ágazata: az űrhaderő. Mivel a haderő létrehozása Donald Trump elnökségéhez kötődött, azonnal nevetség tárgyává vált, annak ellenére, hogy az ötlet évtizedekkel korábban született. Mark Esper, Trump védelmi minisztere így fogalmazott az űrhaderő megalapításakor: „Ellenfeleink az elmúlt években fegyverként használták a világűrt. Háborús harci területté tették. Ezért az űrhaderő és az űrparancsnokság létrehozásával az Egyesült Államok most megteszi, amit meg kell tennie, hogy megvédje eszközeit az űrben.” Az űrhaderőről sokaknak a tudományos-fantasztikus filmek és regények jutottak eszükbe, az amerikaiakra nagy hatással lehetett a műfaj, ez derül ki legalábbis a haderő honlapjáról. Ha valaki felmegy az oldalra, azonnal elindul a zene, és ilyen mondatok jönnek szembe: „Ha az ellenségeink felteszik a kérdést: »mi lenne, ha?«, akkor lesz rá válaszunk” vagy „Fedezd fel a benned lakó »őrzőt«, és csatlakozz az egyetlen haderőhöz, amely az űrben, az űrből és az űrbe szolgálja a nemzet érdekeit”.

Washingtont az új szereplők közül elsősorban Kína ambíciói aggasztják, mivel az ázsiai nagy­hatalom egyre fejlettebb műholdakat állít Föld körüli pályára, amelyek egyre nagyobb felbontású képeket tudnak készíteni. A tavaly decemberben felküldött Jaokan-41 műhold például az amerikai aggodalmak szerint katonai célokat szolgálhat. A SpaceNews oldal arról számolt be: az amerikaiak attól tartanak, hogy fejlett műholdjai segítségével Kína a teljes indo-csendes-óceáni térséget beláthatja. Bár Peking azt állítja, hogy a decemberben fellőtt eszköz elsősorban meteorológiai és térképészeti célokat szolgál, olyan éles, nagy felbontású képeket képes készíteni, hogy könnyedén kiszúr például járműveket is.

Japán és India is landolt a Holdon”

Abishur Prakash kanadai geopolitikai szakértő Új geopolitika című könyvében részletesen ecseteli az új űrverseny tétjét és szereplőit. Szerinte nemcsak a Föld-közeli űr fontos, hanem egyre többen szeretnék meghódítani a Holdat és a Marsot is. Mind több ország próbálkozik űrszonda felküldésével: Japán és India landolt a Holdon, Kína 2020-ban indította első Mars-küldetését. Az űrkutatás egyik célja az űr potenciális energiaforrásainak felfedezése, azonban e törekvések még gyerekcipőben járnak.

Az űrkutatásban a nagyhatalmak mellett aktív szereplők lettek a magánvállalatok, mint például Elon Musk SpaceX cége, amely a legismertebb űrrel foglalkozó társaság. Musk 2023-ban azt ígérte, hogy négy éven belül eljuthat az első – még utasok nélküli – űrhajójuk a Marsra. Jeff Bezos, az Amazon alapítója is létrehozott egy űrkutató céget Blue Origin néven, amelynek céljai között szerepel, hogy milliók éljenek és dolgozzanak a világűrben, ki lehessen aknázni az űr „végtelen erőforrásait”, valamint hogy a Földet károsító iparokat ki lehessen költöztetni. A Szilícium-­völgyben megjelentek olyan startupok, amelyek például aszteroidabányászatról álmodoznak.

Az űrbányászat lehetőségeiről Tim Marshall is ír könyvében. Egyes aszteroidák nagy értékű nikkelt, kobaltot, vasat és egyéb fémeket tartalmaznak. A megvalósítás eddig számtalan akadályba ütközött, hiszen az űrutazási képességek továbbra is kezdetlegesek. Nagyobb távolságra csak kis méretű eszközök jutottak el, és még a Holdról való mintaszerzés sem egyszerű feladat, nemhogy a bányászat. A geopolitikai jóslatokkal foglalkozó szakértők mégis gyakran álmodoznak olyan jövőről, amelyben az emberiség az űrben bányássza ki az erőforrásokat, és kolóniákat hoz létre a Marson. Mindez azonban még távolinak tűnik. Ha az emberiség képessé válna az űr erőforrásainak kiaknázására, az valószínűleg még élesebbé tenné a nagyhatalmi vetélkedést.

Nyitóképen: Földünk a Hold felől: az Apollo 11 legendás fotográfiája 1969-ből. Fotó: AFP / HO / NASA

 

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pandalala
2024. március 03. 06:38
Putyin, állítólag, nem akar atomfegyert telepíteni a zűrbe .... -->> https://hu.euronews.com/2024/03/01/az-orosz-elnok-nem-akar-atomfegyvert-telepiteni-az-urbe
pandalala
2024. március 03. 06:28 Szerkesztve
Arra vagyok kiváncsi, hogy vajon hogy állnak a ruszkik a nukleáris meghajtású 'űrvontatójukkal' (Space TUG) .... hogy lesz-e, s mikorra .... -->> https://www.russianspaceweb.com/tem.html Ennek kapcsán is sokat picsognak a jenkik, mert elvileg nem csak 'békés' célokra lehetne használni .... S állítólag előrébb tartanak mint hasonló fejleszetésekben más földlakók .... ;)
pandalala
2024. március 03. 06:17
" Musk 2023-ban azt ígérte, hogy négy éven belül eljuthat az első – még utasok nélküli – űrhajójuk a Marsra. " De hazafelé már 10 marslakóval érkezne. Akik megérkezvén, rögtön sajtótájékoztatót tartanának a marsi politikai helyzetről! .. :)
pandalala
2024. március 03. 05:44
nem tudnak semmit .... de picsognak.. jellemző ....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!