Biden infrastrukturális tervének részeként Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a jelenlegi 21 százalékos nemzeti társasági adó 28 százalékra emelését javasolja. Ez a 2017-es 35 százalékhoz képest jelentősen alacsonyabb adókulcs, de az adótörvény kiskapuinak köszönhetően akkor nagyon kevesen fizették be a teljes összeget.
Harc az adóparadicsomok ellen
Janet Yellen azonban nem állna meg az USA határain belül és az országon kívülre tekintve egy
minimális globális társasági adó bevezetését sürgeti.
Ez lenne a törtélem egyik legkülönlegesebb gazdasági megállapodása és felborítaná az adóparadicsomok eddigi modelljét, valamint drasztikusan megváltoztatná a nemzeti kormányok és globális vállalatok közötti erőviszonyokat.
Az elmúlt évtizedekben a legtöbb nemzet a társasági adó csökkentésére törekedett, hogy belépjen a lefelé mutató adóversenybe. A második világháború után az Egyesült Államokban még kiemelkedően magas adót fizettek a gazdagok, 53 százalékos adó terhelte a vállalati nyereséget, 75 százalékos adó a legnagyobb örökölt ingatlanokat és 94 százalékos volt a felső marginális jövedelemadó-kulcs. Thomas Piketty közgazdász ábráiból kiderül, hogy hasonló volt a helyzet Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában a második világháború utáni időszakban.
Ezeket az adómértékeket az évek alatt fokozatosan leépítették az adójogászok és a könyvelők, számos jogi innováción (trükkön) keresztül. A kormányok hozzáállása is sokat változott az 1980-as évek neoliberális paradigmaváltásának köszönhetően, mivel az adókra a neoliberális ideológia hatására mindinkább úgy tekintettek a döntéshozók, mint a gazdasági növekedés akadályára. 1980-ban Európában a társasági adó átlagos mértéke még 45 százalék volt, ez 2020-ra 20 százalékra csökkent.
Magyarországon a társasági adó mértéke pedig 9 százalék, ami kiemelkedően alacsony az egész világon.
A folyamatos adócsökkentések menetrendje valahogy úgy néz ki, hogy elsőként kirobban egy adócsalási botrány, majd a kormányok arra panaszkodnak, hogy lehetetlenné vált a gazdagok megadóztatása, ezért csökkentik az adókulcsokat.
Az adócsökkentések következtében pedig a mai ultramilliárdosok kevesebb adót fizetnek, mint az Egyesült Államok bármely más társadalmi csoportja. Az Emanuel Saez és Gabriel Zucman közgazdászok által összeállított adatok szerint a Forbes 400 listán szereplő leggazdagabb emberek a jövedelmük 23 százalékát adózzák le a középosztály 40 százalékához és a legszegényebb réteg 28 százalékához képest.
„Felháborító, hogy a legnagyobb anyagi biztonságban lévő emberek járulnak hozzá legkisebb mértékben az ország gazdaságához.
A pénz ilyen mértékű koncentrációjának mellékterméke, hogy a politika az egész világon korrupttá válik”
– írja Ryan Cooper, a The Week újságírója. Ennek hátterében az alacsony vállalati adók állnak. Az effektív adószint 40 százalékra emelésével egyébként a Forbes 400-as listáján szereplőknek 7 százalékponttal nőne az adómértéke.