MNB: Kockázattal jár a moratórium kivezetése

Kiemelte: a szabályozó intézkedéseknek köszönhetően a hitelportfóliók sokkal jobb minőségűek, mint a 2008-as válságot megelőzően. A lakossági hitelállomány 70 százalékát a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályoknak megfelelően folyósították – tette hozzá.    

Fábián Gergely elmondta, hogy a moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt. Az MNB által vizsgált adatbázisok alapján a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is 50 százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest – fűzte hozzá. A segítséget igénybe vevők – folytatta – 44 százalékának csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben.    

A moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet, alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították – jegyezte meg a jegybank igazgatója.    

Fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után, akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez – húzta alá Fábián Gergely. Utalt arra, hogy komoly erkölcsi kockázatok merülnek fel ha túl sokáig ilyen részvételi arány mellett fennmarad a jelenleg június 30-ig meghosszabbított moratórium.    

A nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta a jegybank számításai szerint egy számjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően – jelezte az MNB igazgatója utalva arra, hogy ez azért jelentős mértékű, nagyjából 2000 milliárd forintnyi hitelállományt jelenthet.    

Fábián Gergely felhívta a figyelmet arra a több csatornán kommunikált, mégis sokak által figyelmen kívül hagyott tényezőre, hogy a futamidő-hosszabbodás nagyobb a moratóriumban töltött hónapoknál, 6 hónap moratóriumban eltöltött idő nagyjából 10 hónappal hosszabb futamidőt von maga után, mivel a törlesztőrészlet nem nőhet.    

Az MNB megfontolandónak tartaná – ismertette az igazgató –, hogy a kormány biztosítsa a kamattartozás díjmentes előtörlesztésének lehetőségét jogszabály-változtatással. Az ügyfelek jövedelmi helyzetét látván szükség lenne arra is, hogy egyszerűbb legyen áttérni magasabb törlesztőrészlet-fizetésre – tette hozzá.

(MTI, fotó:Jászai Csaba)