A tavalyi 5 százalékos GDP-csökkenés nagyjából 15-20 százalékos értékcsökkenést eredményezett a kereskedelmi ingatlanok piacán – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője a jegybank legújabb jelentésének online sajtótájékoztatóján, szerdán.
Az MNB áprilisi kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint az ipari-logisztikai szegmens az elmúlt év nyertesének tekinthető, ugyanis a létesítmények értéke kismértékben ugyan, de emelkedni tudott.
– mutatott rá Nagy Tamás utalva arra, hogy a kihasználatlansági ráta jelentősen növekedett ezen a területen.
Az igazgatóság vezetője felidézte: a kiskereskedelmi szegmensben nagy átrendeződések voltak tavaly, a bevásárlóközpontok forgalma az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal csökkent, miközben az e-kereskedelem 20-40 százalékos növekedést könyvelt el hónapról hónapra.
ami nagymértékben az otthoni munkavégzés térnyerésére vezethető vissza – húzta alá a szakember. Külföldi példák alapján a jegybanknál úgy látják, hogy ahol az átoltottságban előbbre járnak – például Szingapúr, Hongkong -, egyfajta normalizáció következett be, a munkavállalók zöme visszatért az irodákba – fűzte hozzá.
A kereskedelmiingatlan projektektek finanszírozását a moratórium sok esetben segítette – ismertette az igazgatóság vezetője, aki arra is kitért, hogy számítanak a moratórium lejártát követően a problémás hitelek megjelenésére.
Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a szállodák vásárlására nyújtott projekthitel-állomány 78 százalékára igényelték a védőhálót. Arról is beszélt, hogy év végén a magyarországi hotelek 30 százaléka zárva volt, és a tavaly tervezett 7000 új szobaszám év végére 4000-re mérséklődött.
Az MNB arra számít, hogy a második negyedévtől a fokozatos nyitás eredményeképpen beinduló gazdasági növekedés a kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szegmensében az év második felétől éreztetheti hatását.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) legutóbbi üléséről szólva Nagy Tamás elmondta, hogy az ingatlanfejlesztések ösztönzését, a drágító, felesleges adminisztrációt okozó szabályozás felülvizsgálatát javasolja a kormánynak a testület. Az online prezentációból kiderült: a LITT biztatónak tartja azt, hogy az építőipar megrendelései idén januárra 11 százalékkal nőttek, ugyanakkor ezen a területen a hatékonyság javítását célzó intézkedéseket sürget.
(MTI)
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Sok a kérdés, de az biztos, hogy nagy pörgés várható a következő évben.
Az árvíz folyamatosan vonul le a Dunán, de a rekordközeli víztömeg nyoma nem tűnik el hamar, helyenként az ingatlanokban is jelentős kárt okozott. Ingatlanpiaci szakértőket, ingatlanközvetítőket kérdeztünk.
Jelentősen, 16,8 százalékkal csökkent a beruházások volumene a második negyedévben. A KSH friss adatai közt elsősorban az ingatlanberuházások növekedése volt pozitív meglepetés. Amíg nem javulnak a külpiaci kilátások, addig várhatóan a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
