ami nagymértékben az otthoni munkavégzés térnyerésére vezethető vissza – húzta alá a szakember. Külföldi példák alapján a jegybanknál úgy látják, hogy ahol az átoltottságban előbbre járnak – például Szingapúr, Hongkong -, egyfajta normalizáció következett be, a munkavállalók zöme visszatért az irodákba – fűzte hozzá.
A kereskedelmiingatlan projektektek finanszírozását a moratórium sok esetben segítette – ismertette az igazgatóság vezetője, aki arra is kitért, hogy számítanak a moratórium lejártát követően a problémás hitelek megjelenésére.
Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a szállodák vásárlására nyújtott projekthitel-állomány 78 százalékára igényelték a védőhálót. Arról is beszélt, hogy év végén a magyarországi hotelek 30 százaléka zárva volt, és a tavaly tervezett 7000 új szobaszám év végére 4000-re mérséklődött.
Az MNB arra számít, hogy a második negyedévtől a fokozatos nyitás eredményeképpen beinduló gazdasági növekedés a kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szegmensében az év második felétől éreztetheti hatását.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) legutóbbi üléséről szólva Nagy Tamás elmondta, hogy az ingatlanfejlesztések ösztönzését, a drágító, felesleges adminisztrációt okozó szabályozás felülvizsgálatát javasolja a kormánynak a testület. Az online prezentációból kiderült: a LITT biztatónak tartja azt, hogy az építőipar megrendelései idén januárra 11 százalékkal nőttek, ugyanakkor ezen a területen a hatékonyság javítását célzó intézkedéseket sürget.