A világjárvány kitörése előtt sokan úgy gondolták, hogy elértünk egy bizonyos fejlettségi szintet, ahonnan nem lesz egyszerű kimozdítani a világgazdaságot és a szakértők lassú növekedéssel számoltak. A pandémia, mint oly sok minden mást, azonban ezt is felülírta.
Vegyük csak az oltások kifejlesztését. Általában nagyjából 10 év szükséges egy oltóanyag kifejlesztéséhez, azonban jelenleg már számos vakcina áll rendelkezésre a koronavírus elleni védekezéshez, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1 év alatt sikerült tudományos áttörést elérni. De nem csak a tudomány indult hatalmas fejlődésnek, számos más gazdasági területen megfigyelhető a változás.
Változik a közlekedés
A Waymo, a Google önvezető autókra szakosodott vállalata tavaly bejelentette, hogy elindítja a nagyközönség számára is elérhető, sofőr nélküli taxiszolgáltatásukat. A higiénia és a távolságtartás felértékelődésével jobbkor nem is állhattak volna elő ezzel a lehetőséggel.
A koronavírus-járvány kapcsán előtérbe került az online kereskedelem is, ez viszont a szállítmányozásra gyakorol nagy nyomást. Éppen ezért a Walmart tavaly decemberben bejelentette, hogy a szállítmányozás területén szeretnének még ebben az évben teljesen autonóm, önvezető teherautókat alkalmazni Arkansasban. Kijelenthetjük, hogy az önvezető járművek iránti érdeklődés és igény a járvány hatására csak fokozódott és fel is gyorsította a térhódításukat.
Átalakul a légiközlekedés
Az már biztos, hogy a légiközlekedés már sosem lesz olyan, mint a járvány előtt volt, és számos dologban várható átalakulás. Az egyik nagy áttörés a sebesség növelése lehet. Egy startup vállalat, a Boom Supersonic már dolgozik egy olyan modell kifejlesztésén, amely akár hangsebesség kétszeresével szállíthatja majd az utasokat. Az Airbus 5 éves tervében pedig szerepel egy olyan hidrogénnel üzemelő repülőgép létrehozása, amely az egész légiközlekedést átalakíthatja.
A SpaceX nagy terve pedig az, hogy embereket küldjenek a Marsra az évtized vége előtt. Brit és amerikai kutatók azt javasolták, alakítsanak ki egy úgynevezett ,,űrliftet”, mely a Föld és a Hold között biztosítana szabad közlekedést. Így biztosan állíthatjuk, hogy a következő években az űrkutatás területén is számos újdonsággal állnak majd elő a tudósok.
Az energiatermelésben is áttörés várható
A Nap energiatermelésének utánzása már régóta foglalkoztatja a kutatókat. Most újraéledt a remény, hogy egy kompakt magfúziós reaktor kialakításával végre sikerül a Naphoz hasonló módon energiát termelnünk, amely nagyban hozzájárulna az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
A geotermikus energia is még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Többek között ez lehet a kulcs ahhoz, hogy a világ minden pontján képesek legyenek 100 százalékban tiszta villamos energiát előállítani.
Az orvostudományban is új korszak kezdődik
Biztosan állíthatjuk, hogy a koronavírus elleni küzdelem jegyében összefogott a tudományos világ és megfeszített tempóban dolgoztak a megfelelő oltás kifejlesztésén szerte a világon. A vakcinák kapcsán már sokszor hallott messenger RNS kódolása, és testünkbe építése azonban egyértelműen túlmutat az oltásokon. A Moderna és BionTech már beszámolt arról, hogy ezzel a technológiával talán végre sikerül a rák elleni küzdelemben is érdemleges eredményeket elérni.
Nagy áttörést jelenthet továbbá a fehérjék szerkezetének 3D-s előrejelzése is, ahol a pontosság területén kell még sokat fejlődni. Ha ez bekövetkezik, akkor olyan betegségek ellen is felvehetjük a harcot, mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
Minden emberi testben előforduló fehérje szerkezetének ismerete rendkívül fontos lehet, hiszen ez segíthet a későbbiekben olyan gyógyszerek kifejlesztésében, amelyek számos szörnyű betegség kezelésére alkalmasak lehetnek. Ezekben a kutatásokban nagy szerepe lesz a gépeknek és a mesterséges intelligenciának is.
A Bitcoin is a Covidnak köszönheti újdonsült népszerűségét
A kriptovalutába történő befektetések száma egyértelműen megugrott a koronavírus megjelenése óta, a Bitcoin ugyanis pajzsot jelenthet az inflációval szemben. A háttérben továbbá az is állhat, hogy számos befektető úgy gondolta, a hagyományos befektetési formák nem reagálnak elég gyorsan a radikális változásokra, ezáltal veszélyeztetve érezték vagyonukat.
A koronavírus kapcsán hajlamosak vagyunk elfeledkezni a sok szigorítás és korlátozás kapcsán arról, hogy azért pozitívumokat is hozott magával. Ilyen lehet az, hogy a közös cél érdekében képesek voltunk a globális összefogásra. A tudományok és a technológia, digitalizáció területén pedig soha nem látott mértékű és gyorsaságú fejlesztések kezdődtek, melyek sok mindent fognak átalakítani életünk elkövetkező éveiben.
A cikk szerzője Fülöp Réka.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Míg a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek 2026-ra, az igazi izgalom utána kezdődik: az olyan országok, mint India vagy Japán lendületet vettek a versenyhez.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Fontos kérdésben sikerült megállapodnia az amerikai és a kínai elnöknek.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
