Új korszak köszönthet be: szintet lépett az Észak- és Dél-Korea közti feszültség

Kim Dzsongun törekvései végleg új irányt nyertek?

A Koreai Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország teljes termékenységi rátája – azaz, hogy egy nő átlagosan hány gyermeket fog világra hozni – 2019-ben 0,92-re csökkent. Előző évben ez az érték 0,98 volt, így már második éve kevesebb, mint 1 gyermek vállalása az átlagos tendencia Dél-Koreában.
Azonban nem csak ez döntött negatív rekordot az 1970 óta tartó felmérésekben, ugyanis ebből adódóan az újszülöttek száma is mélypontra került. 2018-hoz képest 7,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható, mely így 303.100 újszülöttet jelentetett 2019-ben. Valamint az ország népességének stabilitása is veszélybe került, mivel átlagosan 2,1 gyermek kéne szülessen egy családban, hogy a népesség száma megmaradjon.
Ezekkel az értékekkel Dél-Korea az egyetlen olyan ország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), ahol a teljes termékenységi ráta két egymást követő évben 1 alá esett.
Kim Jin, a statisztikai hivatal munkatársa így nyilatkozott:
Az 1000 nőre jutó születések száma a 30-34 éves korosztályban a legmagasabb, ezt követi a 35-39 éves, majd a 25-29 éves korosztály. Az átlagérték szerint a dél-koreai nők az első gyermeket 33 éves korukban vállalják, ami megegyezik az előző évben mért adattal.
A cikk szerzője: Blősz Dalma