Kína munkacsoportot hoz létre az Egyesült Államokkal közösen a félvezető cégek problémáinak megoldására.
A kínai chip gyártók csütörtökön repeshettek az örömtől miután kiderült, hogy amerikával valamiféle közös megoldáskeresés indult el az ellátási lánc biztonságát és a kereskedelmi korlátozások kérdéseit illetően.
A CSIA csütörtökön jelentette be az új partnerséget, és máris azt feltételezik, hogy Biden elnök enyhítheti a kínai félvezető vállalatokkal szembeni kereskedelmi korlátozásokat a globális chiphiány csökkentése érdekében. A döntés a Huawei Technologies és a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) javát szolgálná.
A több hetes tőzsdei merülés után a kínai technológiai vállalatok felrázta a hír. A CSIA együttműködést köt az amerikai technológiai cégekkel az ellátási lánc problémáinak és korlátozásainak enyhítése érdekében.
A munkacsoport tíz félvezető cégből áll, évente kétszer terveznek ülésezni az ipari problémák, a szellemi tulajdon, a kereskedelempolitika és a titkosítás megoldása érdekében.
A jelentést követően egy hongkongi aktivitás szinte azonnal felpörgette a helyi vállalkozások részvényeit. Az optimizmus átterjedt Európára is, ahol a technológiai részvények 1,4 százalékot emelkedtek a CSIA bejelentésére.
A munkacsoport létrejötte a kínai és az amerikai félvezető vállalatok között várhatóan elősegíti a ,,mélyebb kölcsönös megértést és bizalmat”.
Ennek ellenére Deng hamar megjegyezte, hogy a Biden-kormány nem fogja feloldani a korábbi Trump-kormány Kínára kihegyezett egyes technológiák kulcsfontosságú tilalmát. Az elmúlt évben a félvezetők hiánya miatt világszerte csökkent a gyártás a nagy autógyárak körében. A hiány széles körben elterjedt, rengeteg technológia alapú iparágat az elektronikától az orvostechnikai eszközökön át a hálózati berendezésekig érintett.
Bár az ellátási lánc megszakadása főleg a világjárványból ered, a Trump-kormány még a vírust megelőzően korlátozta a Huawei Technologies, a ZTE és más kínai cégek chipjeit, mely ezek együttes összetevők kombinációjaként világméretű hiányt eredményezett.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
Új irodát nyitott Sanghajban az egyik legnagyobb vállalkozói szövetség.
Brüsszellel ellentétben a brit kormány nem tervez szubvencióellenes vizsgálatot indítani a Kínából érkező elektromos autók gyártóival szemben. Cserébe még több luxusautót és whiskey-t tud eladni Pekingnek. Nincs kereskedelmi háború, nincs gond.
Amikor egy ország kereskedelmét a külpolitika kezdi el diktálni, az rövid távú célok elérésére talán alkalmas, de gazdaságilag teljesen hamis narratívára épül, vagyis az alkalmazása törvényszerűen bukni fog. Ám addig is jóvátehetetlen károkat okoz.
Az Európa motorjának számító gazdaság egyre kevesebbet exportál Kínába, az USA-ba és más, unión kívüli országokba. A kifelé irányuló áruszállítás mértékének csökkenése olyan mértékű, hogy már a német üzleti modell is megkérdőjeleződik.
A politikai döntéshozók tehetetlenek az 1930-ban elfogadott vámtörvénnyel szemben, amelynek köszönhetően a 800 dollár alatti kínai csomagok vámmentesen léphetik át az Egyesült Államok határait.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
