Ezért bíznak a magyarok a gazdaság járvány utáni erősödésében

2021. március 25. 10:21

A járványhelyzetben hozott intézkedések támogatói optimisták az ország jövőjét illetően és úgy gondolják, a magyar gazdaság erősödni fog a válság utáni időszakban, derül ki a Nueco legfrissebb elemzéséből.

A márciusban készült kvalitatív kutatás több mint 1000 fő bevonásával arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek szerint a magyar gazdaság erősebb lesz-e a járvány után, mint előtte volt. Az összesítésből az látszik, hogy nemcsak a vélemények, hanem a hozzáállás tekintetében is két, egymástól gyökeresen elkülönülő csoportról beszélhetünk.

Az egyik ilyen csoport az optimisták, akik higgadtak, racionálisak és érvelnek.

Ők azok, akik bíznak a válságkezelésben és hisznek abban, hogy Magyarország kilábal a világszinten uralkodó, gazdaságilag is nehéz helyzetből. Fontosnak tartják az öngondoskodást és igyekeznek konkrét adatokkal is alátámasztani állításaikat, megindokolják, miért van alapja a jövőbe vetett bizalomnak. Mint mondják,

az optimizmus oka a magyar gazdaságpolitika eddigi teljesítménye, az elmúlt 10 év pedig bizonyíték rá, hogy van értelme bízni a járvány utáni erősödésben.

A másik csoport a szkeptikusok, pesszimisták, akik kifejezetten borúlátóak, és úgy vélik, a jövő inkább kilátástalan. Esetükben egyszerre van jelen a demotiváltság és – ahogy fogalmaznak – a tehetetlen düh. Szerintük egyáltalán nem várható, hogy a gazdaság erősödik a járvány után, az ország helyzetét általánosan rossznak ítélik, amiért a jelenlegi vezetést okolják.

Véleményüknek érzelmeik hangsúlyozásával igyekeznek nyomatékot adni.

A többség a járvány általános gazdasági hatásáról ugyan negatívan vélekedik, de

az optimisták megjegyzik azt is, hogy az ország erős, felkészült állapotban került bele a válságba.

Ezt a stabilitást a megkérdezettek a családtámogatással, valamint a „segély helyett munkát” elv bevezetésével és alkalmazásával indokolták egy korábbi, a Nueco által még februárban készített online felmérésben.

Milyen konkrét okok miatt bíznak a válaszadók a jövőben?

A kvalitatív kutatás szerint a jövő kilátásait pozitívan értékelők fontosnak tartják az öngondoskodási képességet és azokat az intézkedéseket, melyek enyhítik a korlátozások miatt jelentkező nehézségeket. Ide sorolják a gazdaság-újraindítási akcióterv részét képező új hitelkonstrukciót a járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak.

Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között szerepel a bértámogatás, valamint a hitelmoratórium, amellyel enyhültek a családok és a vállalkozók terhei.

Úgy vélik, ezen intézkedések nélkül a járvány okozta nehéz helyzet a jelenlegihez képest rosszabb lenne. Pozitívumként említik továbbá, hogy növekedett a felhasználási hatékonyság, és az elmúlt egy évben jobban tudatosodott az emberekben a helyes életvezetés fontossága.

Erősödő polarizálódás: érvek kontra érzelmek

A kvalitatív felmérés készítői az eredményeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nincs érdemi átfedés, vagy átjárás a két, egymástól erősen elkülönülő csoport között. Vagyis aki optimista, az szinte kivétel nélkül támogatja a jelenlegi válságkezelő intézkedéseket és bízik a jövőben. Ezzel szemben

azok a válaszadók, akik negatív jövőt valószínűsítenek, sok esetben a könnyen ellenőrizhető adatokat sem akarják tényként elfogadni, valódi párbeszédre pedig kevésbé nyitottak,

számolt be lapunknak Pálfalvi Milán, a felmérést végző szervezet vezetője.

A többség szerint fejlődik az ország

A Nueco előző, februári felmérése szerint a magyarok többsége elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával. A megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket:

„Mindenki láthatja, hogy az ország épül!” – ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az „IMF hazaküldése”, a „segély helyett munkát” politika és az is, hogy „sikerült leszámolni a merjünk kicsik lenni” rossz hozzáállással.

A Nueco előző, februári szerint a magyarok többsége elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával. A megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket: – ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az „IMF hazaküldése”, a „segély helyett munkát” politika és az is, hogy „sikerült leszámolni a merjünk kicsik lenni” rossz hozzáállással.

A Nueco két kutatásából leszűrhető, hogy míg a kormányzati intézkedéseket pozitívan megítélő válaszadók tényekkel támasztják alá érveiket, addig a negatívan válaszolók inkább érzelmekre alapozott véleményeket hangoztatnak. Ez nem is csoda, hiszen a baloldali véleményvezérek is rendszeresen ugyanígy figyelmen kívül hagyják az adatokat, amikor kritikát fogalmaznak meg a kormánnyal szemben.

Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy sokszor a tények sem állítják meg a baloldali gőzhengert, ráadásul kormánypártisággal nem vádolható nagy nemzetközi szervezetek cáfolják meg a kritikusokat rendre, mint például az Eurostat, vagy a Világgazdasági Fórum.

Ha munka van, minden van

Az Eurostat több olyan mutató alapján állapítja meg a nélkülözők számát, melyek a háztartások mindennapi gazdálkodását veszik alapul.

„Egy évtized alatt felére csökkent azok száma, akiknek nincs tartalékuk egy váratlan kiadásra, például egy mosógép vagy egy hűtőszekrény kicserélésére.

Szintén egy évtized alatt két és félmillióval többen vannak azok, akik már megengedhetnek maguknak egy hét nyaralást. Tíz éve még minden negyedik embernek gondot jelentett a lakással kapcsolatos fizetési hátralék vagy a hiteltörlesztés, most már ez csak minden tizedik embert érinti. Ebben döntő szerepe volt a devizahiteles mentőcsomagoknak. Egy évtized alatt harmadára esett vissza azok száma, akiknek gondot jelent a lakásuk kifűtése, ami a rezsicsökkentésnek is köszönhető” – szemlézte az uniós adatokat részletesen a kormány.hu.

A kormányzat munkaalapú gazdaságpolitikát folytat, a szegénység tartós felszámolását a munkalehetőség biztosításában látja,

ebben pedig egyre több külföldi közgazdász is egyetért. „Ha munka van, minden van” – hangzik a magyar foglalkoztatáspolitika lényege, amelynek működőképességét jól mutatja, hogy még a járvány tombolása közben is képes volt több mint egymillió munkahelyet megvédeni és a munkanélküliségi rátát alacsonyan tartani.

A magyar munkajövedelmek voltak a leginkább válságállóak az unióban, ami szintén a munkaalapú, feszes munkapiac fenntartását prioritásként megcélzó politika eredménye.

A koronaválság kezelése alapján a gazdaságpolitika valóban különös figyelmet fordít a munkavállalókra.

A munkahelyeket a járvány alatt is sikerült megvédeni, a foglalkoztatottság szintje 2020 decemberében ugyanúgy 4,5 millió fő volt, mint a járvány előtt 2019 decemberében.

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)