Téphetik a hajukat a liberálisok: Magyarország kenterbe veri bezzeg Svédországot ebben a kulcsfontosságú mutatóban

Még a svéd szakértők sem számítottak ilyen drámai adatokra.

Egy friss elemzés szerint a koronavírus-járvány visszafordította azokat az eredményeket, melyek a nemek közötti egyenlőség terén zajlottak a munka világában való elhelyeskezés során. Súlyos probléma előtt állhatunk, ha a status quo marad, akkor a nemek közötti fizetési paritás elérése több, mint egy évszázadot vehet igénybe.
Az üzleti stratégiai tanácsadással foglalkozó Strategy& az idei nemzetközi nőnap alkalmából arra világított rá, hogy a vírus okozta jelenlegi gazdasági válság idején a nőket milyen problémák sújtják. Különöstekintettel az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) országokra vetítve, melyben közel 40 tagországa alkot közös globális együttműködést. Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek.
Véleménye szerint a legrosszabb még hátra van, mert az egyes országok munkahelymegőrzési rendszerei sokakat még bent tartanak, melyek elfedik a foglalkoztatottságra mért véglelges hatását.
Beszélni kell a nem fizetett gondozás és a háztartási munka kérdéséről is, mely teher igazságtalanul a nőket érinti világszerte. A járvány kitörése óta ezek az egyenlőtlenségek fokozódtak, Stielow szerint megfigyelhető az is, hogy a nők a klasszikus munka világából kiszorulnak, nyilván a fokozott otthoni részvétel miatt.
Ennek eredménye negatívan befolyásolja a nemek közötti egyenlőséget a gazdasági vállalásokban. A Strategy& évek óta követi a nemek közötti egyenlőség alakulását az OECD országokban, többek között a munkaerő-piaci részvétel, a fizetési különbségek és a munkanélküliségi ráta mutatói alapján.
Ebben az évben minden mutató visszaesett
A női munkaerő részvétele a 2019-es 70 százalékról 2020-ra 66 százalékra csökkent, míg a női és a férfi munkaerő részvétele közti különbség 10 százalékról 13 százalékra ugrott. A nemek közötti bérszakadék 1 százalékkal, a nők munkanélkülisége pedig 2 százalékkal nőtt. Feltűnő, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak száma nem változott az OECD piacain, szemben a nők 2 százalékos visszaesésével.
Aggodalomra ad okot az az idő, amely szükséges az egyenlőtlenség helyreállításához.
A munkaerő számos szegmensét befolyásolja a járvány, a számszerűsített probléma itt a nemek közötti fizetési paritás. A stratégia becslések szerint, a nemek közötti bérszakadék megszüntetése a haladás jelenlegi ütemében 112 évet vesz igénybe.
A helyzet korántsem fenntartható, és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. A társadalmi szempontokat leszámítva a szakértők kiemelik az egyenlőségből származó gazdasági előnyöket.
Magyarországon a KSH adatai szerint, a 2020. IV. negyedévében a nők tekintetében 4,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami fél százalékkal magasabb, mint a férfiaké. Összehasonlításképpen a 2019-es adatok ugyanezen időszakában a nőknél 3,5 még a férfiaknál 3,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Tehát a korábbi évet tekintve is magasabb volt a nők körében mutató, de a vírus okozta helyzetben a számok egyértelműen növekedtek mindkét nem tekintetében.
A cikk szerzője: Szalga Bogi