Magyarország Szlovákiát és Lengyelországot, Budapest Bécset, Berlint és Madridot is lekörözi életszínvonalban

Előzzük a nyugati fővárosokat

„A fővárosunknak óriási túlsúlya van a magyar gazdaságban. A helyzet ilyen szempontból lassan száz éve változatlan. A központi vízfej és a vidék között egyre nagyobb a különbség. Hogy pontosan mekkora arra rávilágít egy friss statisztika.

Az Európai Unió alá tartozó Eurostat minden évben közzéteszi azokat a részletes gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban mekkora az életszínvonal. A legfrissebb számok, amelyek a 2019-es állapotokat mutatják be a múlt héten jöttek ki. Az Eurostat a GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re (Purchasing power standard) is átszámolja.

Erre azért van szükség, mert az egyes országokban sokszor nagyok az árkülönbségek. A németeknél vagy a bolgároknál nyilván nem ugyanannyiba kerül egy McDonald's menü vagy egy fékcsere. Amikor valaki külföldre akar költözni akkor sokszor felmerül, hogy hiába lehet mondjuk Londonban a hazai fizetés többszörösét megkeresni, ha közben az albérletek is csillagászati árba kerülnek. Az eltérő árszínvonalakat a PPS teljesen lefejti és megmutatja, hogy mekkora a tényleges életszínvonal” – írja a portál.

Hozzáteszik, hogy a PPS terén

Persze nem csak mi állunk ilyen jól. „A közép-kelet európai országok nagyvárosai is szépen teljesítenek. Annyira, hogy a ranglistán Prága Luxemburg után a második helyen áll. Ez annak is köszönhető, hogy a mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A vidék általában le van szakadva. Ezzel szemben Németországban például szinte minden régióban az uniós átlag fölött élnek az emberek. Náluk ráadásul nem Berlin áll az első helyen az életszínvonal terén. A bajor régió fejlettebbnek számít” – teszik hozzá.

Regionális egyenlőtlenségek

„A vidéki adatok Magyarországra nézve kevésbé hízelgőek.

Utána az EU-s átlag 71 százalékával a Nyugat-Dunántúl áll a legjobban. Észak-Alföld és Észak-Magyarország egyike az unió legszegényebb régióinak. A negatív toplistát egyébként főleg bolgár régiók uralják. De belekerült egy tengerentúli francia terület is: az Indiai-óceánon található Mayotte szigetén a mintegy negyedmillió lakos életszínvonala az uniós átlag 32 százalékát éri csak el. Pont ezen a szinten áll Bulgária Severozapaden nevű régiója is” – írja a Növekedés.hu elemzése.

Alább pedig látható az Eurostat térképe az uniós régiók fejlettségi szintjéről.

Nemzetgazdasági szinten Lengyelországot és Szlovákiát is megelőztük

Októberben friss adatokat publikált az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy

– rácáfolva a liberális közgazdászok prognózisaira. Ezt írta a Makronóm 2020 őszén, hozzátéve, hogy az unió huszonhét országa között hazánk – a 2008-as válság hatására – 2012-ben már csak a fejlettségi lista 23. helyén állt, 2019-re azonban a 20. helyre zárkózott fel, hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lett­ország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve. Magyarország előtt közvetlenül Portugália, Litvánia és Észtország áll – utóbbi kettő a semmiből előzte le az egész régiót, az „utolsókból elsők” a balti országokra áll.

A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik, hazánk a régiós versenytársaknál eredményesebb gazdaságpolitikát tud felmutatni: a visegrádi országok között Csehország után a magyar gazdaság következik fejlettségét tekintve. Ehhez kellett az is, hogy a 2019-es gazdasági növekedés a kormány által vártnál sokkal jobb lett: a költségvetésben szereplő 4,1 százalék helyett 4,6 százalék, ami Közép-Európa legjobb növekedési értéke volt. Szlovákia kevesebb mint a magyar ütem felével bővült.