Joe Biden amerikai elnök vezette kormány első jelentős törvény alkotói lépéseként bevezetésre kerülő ösztönzőcsomag hatásait, mindenki árgus szemmel követi.
A gazdasági program a történelem egyik legnagyobb mentőcsomagja, mely kiterjed az amerikai háztartásokra, kisvállalkozásokra és a gazdaságra is. Az 1900 milliárd dolláros koronavírus-segélyek közvetlenül a háztartásokba jutó részét, a héten kezdik kiutalni.
Valószínűleg a világ legnagyobb élőben nézhető valóság show-ja zajlik, amit Amerika szolgáltat. Az új kormány támogatói szurkolnak a sikerének, még az ellenzékiek kezüket dörzsölve bíznak az elbukásban. A világon mindenki véleményt alkot a támogató csomagról, latolgatják a sikerességét és számolgatják annak hatásait.
Minden szektor a saját érdekei mentén elemzi a hatásokat
Közgazdászok véleménye szerint a programnak megvannak a maga rákfenéi, de abban nagy az egyetértés, hogy a vírus rengeteg, már amúgy is perem szélen lévő családot méltatlan helyzetbe hozott, ezért a segélyezés őket kell, hogy megcélozza.
A Bank of America kutatási beruházási bizottságának vezetője Jared Woodard szerint a 2021-es befektetőket az a kérdés foglalkoztatja leginkább, hogy a gazdaság teljes újraindításakor a háztartások mire fogják költeni a pénzüket.
A Bank of America szerint két lehetséges forgatókönyv létezik
Az egyik mi szerint az amerikaiak folytatják az eddig tapasztalt költekező, felélő magatartást, azaz a Nagy kiadások verzió lép életbe, amely tartós reálgazdasági fogyasztási boomhoz vezet. Ezzel nőhetnek a bérek és a szolgáltatások inflációja, a GDP ugyan emelkedik, de a részvényeknél csökkenés lesz tapasztalható. A másik verzió ennek ellenkezője a Nagy megtakarítás, amikor a fogyasztás visszaáll a trend felé, majd a stagnálás lesz jellemző. A háztartások megtakarításra fordított készpénzt kezdenek tartani.
A jelenlegi statisztikák rendkívül torz képet adnak a családok költekezési szokásairól, amelyekből csak találgatni lehet, hogy a jövőben miképpen alakulnak a fogyasztói döntések a megkapott támogatás összegével. Az azonban világosan látszik, hogy még mindig sokkal kevesebbet költenek az emberek, mint a vírus megindulása előtt, ugyanakkor többen vannak, akik megtakarítottak vagy adósságot tudtak rendezni.
Az, hogy egy adott dollár elköltésre kerül-e nem meglepő módon attól függ, hogy melyik társadalmi osztály pénztárcáját nézzük. A Boston Fed egyik tanulmánya szerint normál körülmények között a háztartások alsó 20 százaléka valószínűleg minden megkeresett dollár 0,97 dollárját költötte el, míg a felső 20 százalék minden további dollárból csupán 0,48 dollárt költött. Tehát azok, akik a pénzt nem költik, nem is járulnak hozzá a gazdaság fellendítésének céljához. Így beléjük hiába és nem hatékonyan fektet az amerikai állam.
A Bank of America februárban 3000 embert kérdezett meg, hogy mire fordítják majd a támogatást. A legnagyobb százalékban a megkérdezettek az adósságaikat szeretnék rendezni, majd megtakarítás céljára használják fel és csak kevesen fektetik be. Mindhárom válasz megtakarítás jellegű, így a gazdaságot egyik sem lendíti fel.
Az pedig, hogy a valóságban hogyan alakul az amerikai állam ösztönző csomagja hamarosan kiderül. Dőljenek hátra, szurkoljanak kedvencüknek és ne felejtsenek el popcornt hozni, mert az egészen biztos, hogy még érdekes fordulatoknak lehetünk szemtanúi.
A cikk szerzője: Szalga Bogi
Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt.
„Bátor reformokat és strukturális változtatásokat” ígért a gazdaságpolitikában egy Tisza rendezvényen Dálnoki Áron tiszás gazdaságpolitikus, de máskor Tarr Zoltánnal együtt arról beszélt, hogy miért nem fogják nyilvánosságra hozni ezt a programot.
Meg se nézi a nyomorultja videót, amiben ennek ellenkezőjéről beszélek.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kijelentette, „a gazdaságpolitika sikeréhez elengedhetetlen a pontos adatok ismerete és korrekt kommunikációja”.
A román gazdasági problémák gyökerét egy súlyos, strukturális egyensúlyhiány, a klasszikus „ikerdeficit-válság” adja.
A milliárdos a Demokrata Párt ügyeinek egyik legfontosabb támogatója. Soros György jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy olyan ügyészek kerüljenek az államok élére, akik enyhék a bűnözéssel szemben.
Támadássorozat célkeresztjébe került a premontrei kanonokrend nagyváradi főapátja, Fejes Rudolf Anzelm.
