Nem a túlvadászat pusztította ki a legnagyobb ősemlősöket Észak-Amerikában, a mamutok, óriáslajhárok és más nagytestű ősemlősök kihalásáért a korabeli klímaváltozás okolható egy új kutatás szerint.
Az 1960-as évek óta a kutatók feltételezték, hogy emberi népesség növekedése és elterjedése az észak-amerikai kontinensen, a nagytestű állatokra vadászók megérkezése a térségbe mintegy 14 ezer éve vezetett el gyorsan az óriástestű emlősök kihalásához. Ezek az állatok ugyanis könnyű prédák voltak, nem tudtak eredményesen fellépni az eszközeiket jól forgató új ragadozók, az emberek ellen. A túlvadászat-elmélet vélelmezői szerint az emberek kihasználták ezt. Megtizedelték, majd végső soron mintegy tízezer évvel ezelőtt teljesen kiirtották az óriástestű emlősöket.
Nem mindenki ért egyet ezzel az elmélettel, sok tudós szerint túl kevés régészeti bizonyíték támasztja alá. Helyette azt feltételezik, hogy időjárási és ökológiai változások vezethettek kihalásukhoz.
A Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmányukban egy új statisztikai modellezéssel a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet kutatók kimutatták, hogy a korabeli klímaváltozás nyomán változott meg az óriástestű emlősök populációja, a hőmérséklet mintegy 13 ezer éve történt drasztikus esése indította el csökkenésüket és vezetett kihalásukhoz. Ennek ellenére az emberek is egy jóval komplexebb módon és közvetve hozzájárulhattak kipusztulásukhoz.
A kutatók emlékeztettek arra, hogy 12-15 ezer évvel ezelőtt két nagy klímaváltozás ment végbe. Az első mintegy 14 700 éve kezdődött, és a gyors felmelegedés jellemezte. A második egy gyors lehűlés volt 12 900 éve az északi féltekén, amikor szinte a jégkorszak körülményei tértek vissza.
A megafauna (egy terület vagy időszak nagy testű állatai) populációi elkezdtek növekedni Észak-Amerikában, amikor 14 700 éve a térség melegedni kezdett. De amikor 12 900 éve fordulat állt be, Észak-Amerika drasztikusan hűlni kezdett, majd röviddel utána látjuk a megafauna kihalását, magyarázta Mathew Stewart, a tanulmány vezető szerzője.
Figyelembe kell venni az ezekkel a klímaváltozásokkal járó ökológiai változásokat mind kontinentális, mind regionális méretekben, ha meg akarjuk érteni azt, mi vezetett el a kihaláshoz. Az embereket sem szabad teljesen kizárni, lehetséges, hogy egy jóval árnyaltabb szerepet játszottak a megafauna kihalásában, mint ahogy azt a túlvadászat modellje feltételezi, tette hozzá Huw Groucutt, a tanulmány tásszerzője.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Rodrigo Ballester írása.
Hogyan élt az első világháború egyik leghíresebb tábornoka, aki megmentette Magyarországot a hadszíntérré válástól?
A Bánság kapujában, a Maros völgyében fekvő Arad vidéke a magyar történelem sűrű fordulatainak emlékeit őrzi. Folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
A hazaszerető magyarországi németek egy népes mozgalma szembeszállt a náci Németországgal. Sajnos ez sem volt elég, hogy megússzák a kényszermunkát és a kitelepítést.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
