Románia új kormánya elindítja a rosszul teljesítő állami vállalatok részleges privatizációját a jövedelmezőség reményében. Az ellenzék eközben az állami vagyon kifosztásáról beszél.
A vállalatok jövedelmezőségének növelésére, a beruházások, az átláthatóság és a hatékonyabb irányítás ösztönzésére az ország jobbközép miniszterelnöke a gyengén teljesítő állami vállalatok részleges privatizációját szorgalmazza.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt, a PSD szerint Florin Cîtu miniszterelnök olcsón ki akarja árusítani Románia legjobb eszközeit, de
Ana Otilia Nutu, egy bukaresti agytröszt állami vállalatokkal foglalkozó elemzője szerint a jelenlegi költségvetési válság a bevételek csökkenésével és az állami kiadások növekedésével lehetőséget kínál az állam számára egyes vállalatok privatizálására.
Hatályon kívül kell helyezni a részvényértékesítés tilalmát
Az ország pénzügyminisztériumának adatai szerint a román kormány 208 vállalattal rendelkezik, amelyből 67 veszteséges volt 2020 szeptember végén. Ezeknek a cégeknek az összesített nettó vesztesége 1,97 milliárd lej volt 2020 első kilenc hónapjában, ami több mint 400 millió euró. Körülbelül 54 vállalatnak 3,92 milliárd lej, azaz több mint 800 millió eurós tartozása is volt.
A román miniszterelnök egy rádióinterjúban mondta el, hogy ezeknek az állami vállalkozásoknak a modernizálása és fejlesztése érdekében beruházásokra van szükségük és a költségvetésben nincs keret a tőkésítésre – tette hozzá Cîtu. Ennek kiküszöbölésére javasolta azt a miniszterelnök, hogy
Ehhez azonban szüksége van a parlament jóváhagyására – ahol többséggel rendelkezik a pártja –, hogy hatályon kívül helyezzék a tavaly elfogadott, állami tulajdonban lévő részvények értékesítésének moratóriumát.
A jelenleg ellenzékben lévő PSD-t a kritikusok szerint olyan „populista” intézkedések jellemezték, mint például a közszféra bérének és a nyugdíjaknak a soha nem tapasztalt emelése, ami ugyan elősegítette a növekedést, de nagyon nehéz helyzetbe hozta a költségvetést, most pedig az ország megszorításokra kényszerül, mint arról a Makronóm is beszámolt.
Nutu populista választási akciónak nevezte a részvények eladásának tilalmát. A szakértő szerint a jelenlegi kormánynak felül kellene vizsgálnia a veszteséges állami vállalatok részesedéseit és meg kell vizsgálnia a korábbi eladások sikereit. Ilyen volt a Petrom benzinipari vállalat 2004-es OMV általi felvásárlása és a BCR 2005-ös felvásárlása az Erste Bank által.
Marcel Ciolaci, a PSD vezetője máshogy látja a helyzetet. Az ellenzéki politikus
és a kommunizmus utáni felvásárlásokhoz hasonlította azt.
Virgil Popescu, energiaügyi miniszter elutasította Ciolaci érveit és január közepén a Facebookon tette közzé, hogy „Nem privatizálunk semmit”. Popescu szerint az államnak továbbra is az összes nemzetstratégiailag fontos vállalat fő részvényesének kell maradnia. A politikus szerint attól, hogy a kisebbségi részesedések magánkézbe kerülnek, még az állam fogja irányítani ezeket a cégeket, de lehetőséget ad a modernizációra és a beruházásokra.
Kemény kihívások előtt áll a román kormány
A BalkanInsight szerint ironikus módon a PSD 2017-ben elindította az állami tulajdonú Hidroelectrica villamosenergia-termelő vállalat részvényeinek 20 százalékának eladási tervét, amit végül a koronavírus és a bizalmatlansági szavazás meggátolt.
Cosmin Pacuraru, energetikai tanácsadó szerint
Claudiu Nasui, gazdasági miniszter szerint az állami vállalatokat nem a vállalati érdek irányítja, hanem azok, akik egy adott pillanatban működtetik őket, ami rendkívül rombolóan hat a vállalatok működésére – tette hozzá a miniszter.
Constantin Rudnitchu gazdasági újsáíró arra figyelmeztet, hogy a hárompárti koalíciónak – PNL, USR PLUS és az RMDSZ magyar kisebbségi pártnak – meg kell akadályoznia az állami vállalatok kifosztását. Az újságíró azzal érvel, hogy korábban az egyes kormányok is hasonló ígéretekkel álltak elő, aztán politikai szereplőkkel töltötték fel a vállalatok vezetőségét. Rudnitchi szerint a szakszervezetekkel szemben is fel kell lépnie a kormánynak, akik fékező erőt jelentenek, akárcsak a kényelmes pozíciókban lévő vezetők. A szükséges technológiai korszerűsítések finanszírozásához elegendő pénz biztosítása is óriási kihívást jelent, különösen a veszteséges és elavult vállalatok számára. Ezek
– zárta gondolatmenetét Rudnitchu.
Emlékezzünk: a magyar kormány befektetőbarát politikáját dicsérte korábban vezércikkében a Ziarul Financiar című, román gazdasági napilap, amely összehasonlítva a romániai és a magyarországi külföldi beruházásokat megállapította, hogy Magyarország sokkal jobb pozícióban van ezen a téren. Mint írták, Orbán vörös szőnyeget terít a befektetők elé, Romániának ez nem fontos.
(Borítókép: MTI/AP/Alexandru Dobre)
Lassan egy hónapja tart az aktuális román kormányválság. A távolban felsejlik egy AUR dominálta parlament réme, ráadásul azt sem tudni még, hogy az RMDSZ Budapesttől mit remélhet.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Oroszország minden olyan értelmezést elutasít, amely Moszkvát teszi felelőssé a konstancai incidensért.
Az RMDSZ egyik legismertebb politikusát nevezte ki az új román kormányfő.
Egyre többen kérdőjelezik meg a lépés demokratikus alapjait.
Az akkumulátorgyártól származó zaj a mérési pontokon a határérték alatti volt.
A válaszadók 72 százaléka úgy értékeli, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója rosszul dolgozik.
A börtönviselt vállalkozó újra kiállt a szívecskét mutató Magyar Péter mellett. Szerinte a szólásszabadság nem azt jelenti, hogy „ilyen senkiházi alakok kivetkőznek magukból és vérig sértegetnek embereket”.
