Mi lesz abból, hogy az EU elfogadta az újabb ukrán hitelt? Itt az elemző válasza (VIDEÓ)
Kiszelly Zoltán elmondta, mire lehet elég a 35 milliárd dollár.
A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön több tízezer kisvállalkozásnak jelenthet segítséget; a leginkább bajba lévőket célozza, amelyeknek a legfeljebb 10 millió forint óriási segítség, nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke az M1 aktuális csatornán.
A jogosultak körét valamilyen automatizmussal határozzák meg, feltehetően a tevékenységi számok (teáor) alapján. Mindenképpen ebbe a körbe tartoznak a vendéglátás és a turizmus vállalkozói, illetve ezek kiszolgálói: például a taxisok, beszállítók.
A gazdasági nyitásról azt mondta, erre akkor lesz lehetőség, ha a lakosság felét beoltották, ami 3-4 millió oltást jelenthet. A nyitás után a gazdaság nagyon gyorsan talpra áll majd, és erre is készülni kell, hangsúlyozta, megemlítve a turizmus nyárra várható berobbanását. A válság előtti szintjére a gazdaság 2022-re kapaszkodhat vissza véleménye szerint.
Lesznek olyan területek, amelyek a járvány alatti működési szinten maradhatnak, ilyen például az elektronikus kereskedelem vagy az elektronikus bankolás, emellett azonban a munkaerőpiacon visszarendeződés is lesz.
Parragh László a világon mindenhol célnak nevezte az oktatás és a gazdaság közelítését, és azt mondta, reálgazdasági igényeknek megfelelő munkaerőtudást kell adni a fiataloknak. A technológiai átalakuláshoz kell a középfokú- és felsőoktatás átalakítása is, emelte ki.
A jövőben a zöldenergia, a digitalizáció, a robottechnika és az informatikai fejlesztések kerülnek előtérbe, és kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások felhasználását, például az agráriumban, az élelmiszeriparban.
A kamara elnöke aggályosnak nevezte a budapesti turizmus szerkezetét, és károsnak nevezte a buliturizmust. Úgy vélte, a magasabb színvonal felé lenne érdemes mozdulni, ez pedig szavai szerint a kerültek polgármestereinek felelőssége is a helyi szabályozásokon keresztül.
Az adórendszerről Parragh László azt mondta, folytatni kell az egyszerűsítést és a digitalizációt a vállalkozásoknál, hiszen a kkv-k munkaidejének 5-6 százalékát a könyvelés teszi ki.
A távmunkáról pedig azt mondta, valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt. Rá kell bízni a piacra a változást, a kormánynak pedig fél-egy évet érdemes lenne várnia a szabályozással, mondta, megemlítve, hogy nem kellene korlátozni azokat a cégeket, amelyek home office-ban szeretnének működni. Hozzátette, hogy a munkerőhiányon is segíthet a megoldás, és a nyugdíjasokat, kismamákat, egyetemistákat, mozgáskorlátozottakat is be lehetne kötni a munkaerőpiacra.
(MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor)