Palkovics: Hiba volt leépíteni a hadiipart a rendszerváltáskor, de helyrehozzuk a hibát

Palkovics László kiemelte, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban, az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd.

Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz egyebek mellett légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi ipar centrum.

A miniszter beszélt a felsőoktatásnak szánt több mint 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról. Elmondta, hogy a pénzt felsőoktatási innovációs parkok kialakítására, a felsőoktatás szakképzéssel való összekapcsolására és intézményi fejlesztésre fordítják majd.

Az összeg mértékét úgy lehet érzékeltetni, hogy az előző uniós ciklusban a felsőoktatásra és a kutatásra 370 milliárd forintot költöttek, ehhez képest most 1509 milliárdot fordítanak ezekre, jegyezte meg a miniszter.

A felsőoktatási modellváltásról azt mondta, az állam által létrehozott vagyonkezelő alapítványok mint fenntartók révén az intézmények szabadabban működhetnek.

„Azt reméljük ettől a modelltől, s tulajdonképpen ezek azért elkezdtek beigazolódni, hogy egy lényegesen dinamikusabb, egyszerűbb, jobb működési módot tudnak majd az intézmények produkálni”, fogalmazott Palkovics László.

A gazdaságfejlesztési zónák kialakítása kapcsán a miniszter felidézte, elég sajátos megállapodást kötött a kormány a Rheinmetall ipari csoporttal, hiszen közösen létrehoztak egy társaságot, amelyet 51 százalékban a német cég, míg 49 százalékban egy állami tulajdonú vállalat birtokol.

Palkovics László szerint ez a modell kiválóan működik, amit alátámaszt, hogy a német céggel folytatott első megbeszélések után hat hónappal már el is kezdték megépíteni a gyárat Zalaegerszegen.

„Én azt hiszem, ez egy kiváló példája annak, hogy a jövőben, nem is csak a hadiipar területén, hanem mondjuk az élelmiszeripar területén milyen hasonló megállapodásokat tudunk kötni külföldi technológiai vállalatokkal, de úgy, hogy jelentős magyarországi rész is legyen benne” – mondta a miniszter.

(MTI)