Hiba volt leépíteni a hadiipart 1990-ben, de a kormány ezt a hibát kompenzálni fogja, mondta az innovációs és technológiai miniszter szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Palkovics László kiemelte, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban, az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd.
Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz egyebek mellett légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi ipar centrum.
A miniszter beszélt a felsőoktatásnak szánt több mint 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról. Elmondta, hogy a pénzt felsőoktatási innovációs parkok kialakítására, a felsőoktatás szakképzéssel való összekapcsolására és intézményi fejlesztésre fordítják majd.
Az összeg mértékét úgy lehet érzékeltetni, hogy az előző uniós ciklusban a felsőoktatásra és a kutatásra 370 milliárd forintot költöttek, ehhez képest most 1509 milliárdot fordítanak ezekre, jegyezte meg a miniszter.
A felsőoktatási modellváltásról azt mondta, az állam által létrehozott vagyonkezelő alapítványok mint fenntartók révén az intézmények szabadabban működhetnek.
„Azt reméljük ettől a modelltől, s tulajdonképpen ezek azért elkezdtek beigazolódni, hogy egy lényegesen dinamikusabb, egyszerűbb, jobb működési módot tudnak majd az intézmények produkálni”, fogalmazott Palkovics László.
A gazdaságfejlesztési zónák kialakítása kapcsán a miniszter felidézte, elég sajátos megállapodást kötött a kormány a Rheinmetall ipari csoporttal, hiszen közösen létrehoztak egy társaságot, amelyet 51 százalékban a német cég, míg 49 százalékban egy állami tulajdonú vállalat birtokol.
Palkovics László szerint ez a modell kiválóan működik, amit alátámaszt, hogy a német céggel folytatott első megbeszélések után hat hónappal már el is kezdték megépíteni a gyárat Zalaegerszegen.
„Én azt hiszem, ez egy kiváló példája annak, hogy a jövőben, nem is csak a hadiipar területén, hanem mondjuk az élelmiszeripar területén milyen hasonló megállapodásokat tudunk kötni külföldi technológiai vállalatokkal, de úgy, hogy jelentős magyarországi rész is legyen benne” – mondta a miniszter.
(MTI)
Nehéz eldönteni, hogy a Politico az ukrán, vagy az európai közvéleményt, esetleg saját magát akarja megnyugtatni. Ezzel a cikkel valószínűleg egyik sem sikerült.
Mindenről kitálalt a Rheinmetall.
Brassóban beindult a nemzeti önbizalomgyár: Románia most drónokkal próbálja bizonyítani, hogy már nem csak beszállító, hanem haditechnikai nagyhatalom is lehet.
Fontos döntést hozott meg a Saltech.
Eddig azt hittük, hogy ilyen kategória nem létezhet, de most váratlant húzott az ukrán hadiipar. Csak a hajlandók koalíciója meg ne tudja...
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
Pattanásig feszült a helyzet: a FlightRadar24-en ezrek követték élőben, ahogy az amerikai vadászgépek berepültek a vitatott légtérbe.
