A válság előtti kapacitáskihasználtsági szintet a cégek 55 százaléka érte el tavaly októberre

A GVI elemezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásait a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtságára, válságkezelő intézkedéseire, valamint a bérek, és az értékesítési árak alakulására.

Az elemzésben többnyire a 2020. októberi fél éves konjunktúrafelvétel adatait vették figyelembe, az adatfelvétel tavaly október 1-31. között zajlott 3142 hazai vállalkozás megkérdezésével.

A gazdaságkutató elemzésében rámutatott arra, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket megelőzően, 2020. március 20. előtt a hazai vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága 81 százalék volt, amely tavasszal 20 százalékponttal, 61 százalékra esett vissza. A járvány első hullámát követően, a korlátozások lazításának idején az átlagos kapacitáskihasználtság előbb 73 százalékra, majd októberre 75 százalékra nőtt.

A gazdasági ágazatok közül múlt év tavaszán az egyéb szolgáltatások területén mutatkozott a legjelentősebb átlagos kapacitáskihasználtság-csökkenés, 24 százalékpontos, ezt követi a kereskedelem, az ipar, és az építőipar. Októberben, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett újabb korlátozó intézkedések előtt a vállalkozások jelentős része jobb helyzetben volt kapacitáskihasználtság tekintetében, mint a tavaszi első hullám idején, de még nem érte el a válság előtti szintet – emelte ki a GVI.

Hangsúlyozzák, hogy a cégvezetők közel fele arról számolt be, hogy a járvány hatására csökkent a kereslet, illetve a cég olyan tevékenységet végez, amelyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni.

Az elemzés szerint a vállalkozások által alkalmazott válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi a likviditás javítása, a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, valamint az üzleti szolidaritás, ami jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg leggyakrabban.

A leggyakrabban alkalmazott eszköz között volt az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése, a beruházások lassítása, halasztása, a részmunkaidő, vagy a rövidített munkaidő bevezetése, a kormányzati kedvezmények igénybevétele, a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása, például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával, valamint hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása volt – írják a közleményben.

A 2020. évi bérekről októberben a vállalkozások valamivel optimistábban vélekedtek, mint áprilisban, 51 százalék helyett 57 százalék számolt be emelésről. A keresetek csökkentését a vállalkozások 7 százaléka jelezte a tavaszi 11 százalék után, ugyanakkor továbbra is gyakran alkalmazott stratégia a bérek befagyasztása volt – közölte az MKIK- GVI.

Kimutatták, hogy 2020 októberében a válaszadók 5 százaléka vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő fél évben, arányuk áprilisban még a 2008-as gazdasági világválság kitörését követő szintet idéző 12 százalék volt.

(MTI)