Micsoda fordulat: már a válság előtti szinten az inaktív dolgozók aránya

Felidézték, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor az átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára, 30 százalékra emelkedett az inaktív státuszban, azaz  betegszabadságon vagy betegállományban, törvényes fizetett szabadságon, állásidőben, áthelyezett munkanapon vagy fizetés nélküli szabadságon lévő kölcsönzött munkavállalók aránya. Április végére ez az arány már visszaesett, és csak kicsivel haladta meg a 15 százalékot, júniusban pedig már beállt a válság előtti, ebben az időszakban megszokott, tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek is felére süllyedt.

A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A cégek elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket (oktatás, átképzés) hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni. Ez akár két-háromszorosára is megnövelte az inaktív kölcsönzött munkaerő számát.

A közleményben Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke kifejtette, mielőtt a munkaerőpiacot teljesen felforgatta volna a válság, megérkezett a kormány gazdaságvédelmi, munkahelymegtartó támogatása, amely a legtöbb iparágban segítette a vállalkozások működőképességének biztosítását és ezt a támogatást kiterjesztették a versenyszférában dolgozó aktív munkavállalók 15 százalékát képviselő munkaerő-kölcsönzési HR-szektorra, kölcsönzött munkavállalókra is.

(MTI)