György László: Magyarország rajtra készen várja, hogy újra kinyíljon a világ pénztárcája

Gazdaságújraindítási-akcióterv

György László elsőnek a tíz évre tízmillió forint kamatmentes kölcsön programot ismertette (erről a miniszterelnök itt beszélt), amelynek keretében a vállalatok tíz éves futamidőre vehetnek fel kamatmentes hitelt, amit három évig törleszteniük sem kell.

„Olyan szolgáltató vállalatokról beszélünk, amelyeket a korlátozó intézkedések húsbavágóan érintettek. Azt szeretnénk, ha újrakezdéshez lenne nekik egy olcsó, gyorsan és könnyen hozzáférhető hitel” – fogalmazott.

György László a kedvenc kávézóját hozta példának, egy olyan mikrovállalkozást, amelynek a tízmilliós hitel létfontosságú lehet. A kávézó vezetője elmesélte az államtitkárnak, hogy nagyon sokat veszített az elmúlt évben, mert próbálta a körülmények ellenére is folytatni a tevékenységét, minden nap kinyitott, azonban ezt csak veszteségesen tudta megtenni. Az ágazati támogatások, bértámogatások, hitelmoratórium ugyan segítettek a kávézós vállalkozónak, de az újrainduláshoz forgóeszköz beszerzésre lesz szüksége, amit a tízmilliós hitellel tud majd fedezni az államtitkár szerint.

Visszatérés a növekedési sikerpályára

„Az átoltottságtól függ, hogy el tud-e indulni a program második szakasza, de abban reménykedünk, hogy április elsejével ez sikerül, amiben kritikus fontosságú, hogy az uniónál gyorsabb ütemben jussunk vakcinához” – árulta el.

György László szerint a jövő izgalmas fejleményeket fog hozni, ugyanis

A kormányzat továbbra is a tudás- és munkaalapú társadalom építését fogja folytatni, amely mögött az a megfontolás áll, hogy ha a 21. században is meg akarjuk tartani a munkaképességünket, akkor folyamatosan tanulni kell – a tudás megszerzésének pedig olyan szentélyeket, egyetemeket kell állítani, amelyek világviszonylatban is kiemelkedők, hangsúlyozta az államtitkár. „Erre a célra 1500-2000 milliárd forintot fog fordítani az állam” – fedte fel.

A magyar vidék fejlesztése

A kormányzat stratégiájában kiemelt szerepet kap a vidék fejlesztése, csaknem tízszer annyi forrást fordítanak erre a célra a következő időszakban, mint az azt megelőző időszakban, ismertette az államtitkár.

Az önellátás fontosságát hangsúlyozta, a képességet, hogy minél több terméket meg tudjunk termelni magunknak. A kilencvenes és kétezres évekkel állította kontrasztba a mostani kormányzati törekvéseket – a fő különbség, hogy most a függetlenségünk megszerzése áll a törekvések célkeresztjében, míg a rendszerváltás utáni időszakban az ország külső függése, önállótlansága harapódzott el.

„Minél gyorsabban jusson el az élelmiszer a termőföldtől az asztalunkig, mert akkor a legegészségesebb” – húzta alá.

Ütésálló gazdaság

Míg a 2010 előtti kormányzat jellemzően hitelekből finanszírozta a gazdasági növekedést, addig a 2010 utáni gazdaságpolitika beruházásösztönzéssel, munkalehetőségek biztosításával és a tudás növelésével erősíti az országot, mutatott rá az államtitkár. 

„Több száz közgazdász tanácsolta azt áprilisban, hogy adjunk mindenkinek havonta 100 ezer forintot, mert az megoldaná a problémákat, de valójában folyamatosan egyeztettünk a vállalkozókkal és a munkáltatók érdekképviseletével és a tőlük kapott információk alapján, velük együtt hoztunk konszenzusos döntést annak érdekében, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, mert ha munka van, minden van” – fogalmazott.

– és ne feledjük, például Németország már 100 milliárd eurónyi megtakarítást halmozott fel a válság alatt –, amikor pedig már feloldódik a félelmük, és mernek újra költekezni, akkor Magyarország a megnövekedett kapacitásaival ott fog állni a rajtvonalnál, hogy kielégítse a megnövekedett igényeket, zárta gondolatait az államtitkár.