Januárban tovább csökkent, és így az első negyedévre negyedéves GDP-csökkenést és technikai recesszió kialakulását jelzi Ausztriában az UniCredit Bank Austria AG hétfőn publikált konjunktúraindexe.
Az UniCredit Bank Austria konjunktúraindexe januárra vonatkozóan mínusz 1,6 pontra csökkent a decemberi mínusz 1,2 pontról, és így megegyező értéket vett fel a negyedik negyedévi három hónap átlagával.
A tavalyi 7,2 százalékos éves GDP-csökkenés az első negyedévben 3,4 százalékos, a második negyedévben 14,1 százalékos, a harmadikban 4,0 százalékos, a negyedikben pedig 7,8 százalékos éves bázisú GDP-csökkenésből áll össze. A bank konjunktúramutatója az első negyedévben 0,7 pontos átlagot hozott a három hónapra vonatkozóan. A második negyedévi átlag mínusz 3,4 pont, a harmadik negyedévi mínusz 0,7 pont, a negyedik negyedévi pedig mínusz 1,6 pont volt.
A negyedik negyedévben 4,3 százalékkal csökkent az osztrák GDP negyedéves bázison,
Az osztrák gazdaság 2021-es éves teljesítménye viszont 2,6 százalékos GDP-növekedés lesz, amit 2022-ben 5,7 százalékos növekedés követ.
A konjunktúraindex részelemei éles eltérést mutatnak az egyes gazdasági ágazatokra vonatkozóan. Az első negyedévre várt 0,5 százalékos negyedéves GDP-csökkenés is elsősorban a téli turisztikai szezon kimaradására, a közösségi távolságtartásnak és a személyes érintkezések korlátozásának erősen kitett szolgáltató szektorokban bekövetkezett visszaesésre, a vendéglátóipari egységek bezárására vezethető vissza. A feldolgozóipart viszont alig érintette a korlátozások év végi szigorítása, mivel javultak a globális keretfeltételek és az exportkilátások.
A lakossági fogyasztás a tavalyi 9,7 százalék után az idén 2,0 százalékkal, 2022-ben 7,4 százalékkal növekszik majd.
Stefan Bruckbauer, a bank vezető közgazdásza szerint a tartós növekedés a nyári hónapokban, a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan indulhat meg. A krízis előtti szintet pedig a bank prognózisa szerint 2022 közepére érheti el az osztrák gazdaság teljesítménye, ami jelenleg mintegy 9 százalékos behozandó elmaradásban van.
A gazdasági aktivitás élénkülésével párhuzamosan a munkaerőpiaci feszültségek is csak a nyári hónapoktól kezdve enyhülhetnek. A 2020-as éves átlagban 9,9 százalékos munkanélküliségi ráta az idén 9,5 százalékra, jövőre 8,6 százalékra enyhülhet. „2022 végén a munkanélküliségi ráta még 8 százalék felett, azaz jóval a krízis előtti szint felett lehet” – mondta Walter Pudschedl, a bank közgazdásza. Tavaly az év elején 7,2 százalékon állt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta Ausztriában. A foglalkoztatottak száma a tavalyi 2,0 százalékos csökkenés után az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal növekszik.
(MTI, címlap: MTI/AP/Ronald Zak)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A tettek mezejére léptek.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
A belga érdekek tétje hatalmas, az oroszok pert indítanak, Bécsben pedig feltették a pontot az i-re.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
