Úgy tűnik, Varga Mihály nem ad többé a „szebb napokat látott” GKI véleményére

Így írják újra a számokat

Varga Facebook-posztja szerint nem hitt a szemének, amikor a GKI elemzését olvasta a magyar bérek alakulásáról, ahol is az elemzőcég emberei – nem túl gálánsan – az összességében 50 százalékos hazai béremelkedést 34 százalékosra „csökkentették”.

A Pénzügyminisztériumban alaposabban utánanéztek a GKI legújabb állításának, így csalódottan konstatálták, hogy a GKI bizony több mint 15 százaléknyi béremelkedést letagadott.

Béremelkedésben hetedik helyen állunk

Alább idézzük a pénzügyminisztert.

„Majdnem elbizonytalanodtam (de csak majdnem), mivel egy szebb napokat látott intézmény, a GKI kétségbe vonta a KSH adatait a magyarországi keresetek növekedéséről.

Nézzük az állításokat:

A GKI szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkereseteket szándékosan csak a jobban kereső rétegek adataiból számítja. Ezért a hivatalosan közölt átlagbér 20 százalékkal magasabb a valóságosnál. 

Sokszor és sokan elmondják, hogy az almát a körtével nem lehet összevetni. Így van ez ebben az esetben is. A KSH adatai a legálisan, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Így válnak ezek a számok időszakról időszakra összehasonlíthatóvá. A KSH által közölt bérnövekedési adatokat teljes mértékben igazolja a háztartások fogyasztásának emelkedése és a megtakarítások növekedése is. Természetesen lehet más módon is számolni, de figyelembe kell venni a torzító tényezőket is. Ebben az esetben például azt, hogy a kisadózók tételes adóját (KATA) választó 400 ezer vállalkozó adózott bevétele sem kerül be a statisztikába, pedig jövedelmük jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, és ez emelné az átlagos keresetet is. Lehetne még sorolni, most csak az 5 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozásokat említem, ahol a bevallott jövedelmek rendre alacsonyabbak az átlagosnál. Ez a fekete- és a szürkegazdaság egyik jelensége, amit mindannyian ismerünk. Ezért is lép fel ellene a kormány határozottan és egyre több eredménnyel. Az adóelkerülés mértéke már 2019-ben 6,6 százalékra csökkent, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát, Dániát és Németországot. A bérek is fehérednek, idéntől például már egyetlen nagyvállalkozás sem alkalmazhatja katás vállalkozóként dolgozóját, ezek a rejtett foglalkoztatási formák 2021-től megszűnnek.

A GKI másik súlyos »tévedése« az az állítás, miszerint az utóbbi évek gyors magyar kereset-növekedése csupán a középmezőnyre volt elég Európában. Állításuk szerint nálunk 2010 és 2019 között 32 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, míg Lengyelországban 49, Szlovákiában pedig 34 százalékkal. 

Egyszerű dolgom van, mivel a GKI az Eurostat adataira hivatkozik, ezt a lenti kép ábrázolja.

Az Eurostat szerint 2010 óta Magyarországon az euróban számolt bruttó átlagkereset 50 százalékkal emelkedett. Ha kiszűrjük az euró-forint árfolyamváltozás hatását, akkor ez az érték megegyezik a KSH adataival. Ezzel az uniós országok között a 7. helyen vagyunk, ami egyáltalán nem »középmezőny«.

A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon, véleményére odafigyeltünk. Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain” – írta Varga.

Rossz dioptria

A mostani nem az első eset, hogy egy GKI elemző szemüvegét elhomályosítja valami – valószínűleg a politikai érdek –, lévén egy nagymúltú gazdaságelemző műhely nem véthet ilyen jelentős szakmai hibákat. A Makronóm hasábjain többször is rámutattunk az elemzőcég „baklövéseire”.

A kritikusok között találjuk a sajátos gazdasági előrejelzéseiről elhíresült Vértes Andrást, akinek a neve már az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is feltűnt. Az elmúlt évek gyors magyar gazdasági növekedése sem zökkentette ki Vértest, aki 2018-ban fogalmazta meg például a „mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz” ikonikus állítását. Intézete, a GKI rendre súlyosan alulbecsülte a magyar gazdasági növekedést (míg 2010 előtt rendre túlbecsülte), 2012-ben pedig megfogalmazta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország. 2010-ben még amellett érvelt, hogy „az egymillió munkahely álom, ez egy komolytalan szám”.

A valóság mindkét esetben cáfolta állításait, Magyarország épphogy az IMF diktátumainak elutasításával volt képes talpraállni, mára nagyjából 800 ezer új munkahelyet teremtve.

„A szocialista kormányok idején is hibáztunk és most is” – nyugtatta a nagyközönséget Vértes a GKI korábbi előrejelzéseivel kapcsolatban, amelyek közül talán az alábbi bizonyult a legpontosabbnak.

Borítókép: Földházi Árpád