Az előzetes adatok szerint 1629 milliárd forint, a GDP 4,6 százaléka volt a kormányzati szektor 2020. első három negyedévi hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1405 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal romlott a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedések következtében – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első három negyedévben a bevételek 142 milliárd forinttal, 1,0 százalékkal növekedtek, a kiadások pedig 1547 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal emelkedtek.
A kormányzati szektor bevétele 15 076 milliárd, kiadása 16 705 milliárd forint volt az első három negyedévben. A jövedelemadó-bevételek 57 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal bővültek. A termelési adók 34 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 38 milliárd forint, 1,2 százalék volt. A társadalombiztosítási hozzájárulások 157 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal csökkentek.
A kiadások 1547 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal nőttek az előző év első kilenc hónapjához viszonyítva. A kifizetett munkavállalói jövedelem 187 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások 261 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek. A folyó termelőfelhasználás 4 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal csökkent. A kamatkiadások 54 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás mérséklődött, a változás 80 milliárd forint, 4,2 százalék volt. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1130 milliárd forinttal, 43,0 százalékkal emelkedtek elsősorban a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések következményeként.
A harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 487 milliárd forint, a GDP 4,1 százaléka volt. Az egyenleg 107 milliárd forinttal, 0,9 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek 277 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal növekedtek, a kiadások 384 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
