Alig volt érzékelhető a koronavírus-járvány okozta sokk az építőiparon novemberben: éves összevetésben enyhén csökkent, míg havi összehasonlításban emelkedett az építőipari termelés az euróövezetben és az Európai Unióban.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden kiadott jelentésében közölt előzetes adatok szerint naptári kiigazítással számolva az euróövezet 19 tagállamában tavaly novemberhez képest 1,3 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 1,1 százalékkal esett vissza az építőipar termelése.
Havi összevetésben naptári és szezonális kiigazítással számolva az euróövezetben 1,4 százalékos, az unióban pedig 1,2 százalékos növekedést mértek novemberben.
Októberben éves összevetésben az euróövezetben 1,9 százalékkal, az unióban pedig 1,6 százalékkal csökkent az építőipar termelése. Az előző hónaphoz képest az eurózónában stagnálást, az EU-ban pedig 0,7 százalékos emelkedést mértek.
Az áprilisi mélypontok után gyors javulásnak indult az építőipar teljesítménye. Áprilisban éves szinten az eurozónában 30,9 százalékkal, az unióban pedig 25,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés, azóta folyamatosan javul az ágazat teljesítménye.
Havi összehasonlításban csak februárban, márciusban és áprilisban, majd szeptemberben csökkent az építőipar teljesítménye mindkét blokkban, a legrosszabb hónapnak számító áprilisban az eurózónában 18,1 százalékkal, az unióban pedig 14,6 százalékkal.
Novemberről a legnagyobb havi növekedést Szlovéniából (+12,2 százalék), Magyarországról (+12,0 százalék) és Szlovákiából (+7,0 százalék) jelentették. A legnagyobb csökkenést, 4,9 százalékosat Romániában mérték, majd Spanyolország következett 1,4 százalékkal és Belgium 0,9 százalékkal.
A legnagyobb csökkenést 2019 novemberéhez képest Spanyolországban (-13,1 százalék), Belgiumban (-9,3 százalék) és Szlovákiában (-8,8 százalék) regisztrálták. A legerősebb ütemű emelkedést Szlovéniában (+18,4 százalék), Romániában (+9,3 százalék) és Magyarországon (+5,1 százalék) mérték.
A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 13 országból nincs novemberre vonatkozó adat, közülük 7 országra pedig csak negyedéves adatot tesznek közzé.
A harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest az euróövezetben 14,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 11,2 százalékkal emelkedett az építőipar termelése, míg éves összevetésben 2,4, illetve 2,7 százalékos csökkenést mértek, meredek ütemben javultak a számok a második negyedév lejtmenetéhez képest.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
