A közgazdászok attól tartanak, hogy a világgazdaságot a járványból kilábalva óriási adósságteher fogja visszahúzni, amely növekvő egyenlőtlenséggel társul.
Míg a globális növekedés várhatóan erősödni fog a vakcina miatt, a szakértők szerint aggasztó lehet az adósság és egyenlőtlenség kérdése a gazdaság újraépítésében (alább a teljes globális adósság dollárban).
Raghuram Rajan, az indiai központi bank volt elnöke szerint eddig minden válságot agresszív jegybanki politika és nagy tőkeáttétel (eladósodás) jellemzett az állami és magánszférában egyaránt. Rajan szerint nagy kérdés, hogy ez meddig húzható.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet adatai szerint a globális adósságállomány több mint 15 billió dollárral nőtt 2020-ban, elérve összességében a 277 billió dollárt, amely a világ teljes gazdasági kibocsátásának 365 százalékát teszi ki.
Óriási problémát jelent a növekvő egyenlőtlenség is – országon belül és nemzetek között egyaránt –, amin a járvány csak tovább rontott.
akik nem dolgozhatnak otthonról.
A világjárvány megmutatta az egyenlőtlenségek valós mélységét és sok szempontból súlyosbította a helyzetet – vélekedik Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.
Amíg a gazdagabb országokban a kormányok hatalmas állami támogatásokkal enyhítették a koronavírus negatív hatásait, addig a szegényebb nemzetek ezt nem engedhették meg maguknak. Stiglitz szerint a világ 46 legkevésbé fejlett országának intézkedései a vírus elleni küzdelemben bevetett 12,7 billió dolláros globális állami ösztönző kiadások mindössze 0,002 százalékát teszik ki.
Nicholas Bloom szerint azonban nem minden ilyen borús, mivel a termelékenység növekedhet az otthoni munkavégzéssel megspórolt idő miatt, ami a járvány után is fennmaradhat és a kisebb, szellősebb városok is profitálhatnak a járványból.
Adósságteher
Már a világjárvány előtt is óriási problémát jelentett a növekvő egyenlőtlenség és adósság, amely a koronavírussal együtt csak rosszabb lett. Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza szerint a növekvő egyenlőtlenség felerősítheti a pénzügyi törékenység körüli aggodalmat. A közgazdász szerint óriási problémát fog jelenteni az, amikor véget ér a hitelek és bérleti díjak ideiglenes moratóriuma és a többi állami program, ami felszínen tartotta a vállalkozásokat és háztartásokat.
Stiglitz szerint a feltörekvő gazdaságokban a probléma még élesebb, de az óriási adósságállománynak globális kockázatai is vannak. Christina Romer, a Fehér Ház egykori közgazdásza elmondta, hogy a gazdagabb nemzeteknek is intézkedniük kell az adósság visszaszorítása érdekében, amint elmúlt a vírusválság.
Az Egyesült Államokban a költségvetési hiány a szeptember 30-án végződő pénzügyi évben el fogja érni a 2,3 billió dollárt, ami az ország GDP-jének több mint 10 százaléka. Ez már önmagában is magas, de a 2020-as 3,1 billió dolláros hiányt követően aggasztóvá válik – írja a Bloomberg.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Szétdúlta a békésen üldögélő MAGA-aktivisták holmiját, egyiküket fel is lökte.
Az elnök hivatalosan is fegyveres konfliktusként ismerte el az Egyesült Államok és a latin-amerikai kábítószerkartellek közötti harcot.
A Fehér Ház jóváhagyásával és információi révén támadhatja Ukrajna az orosz energia-infrastruktúrát.
Az újságíró nem kegyelmezett a Tisza Párt elnökének.
Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elekkel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott sajtótájékoztatón ahol Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavaira reagált.
