A közgazdászok attól tartanak, hogy a világgazdaságot a járványból kilábalva óriási adósságteher fogja visszahúzni, amely növekvő egyenlőtlenséggel társul.
Míg a globális növekedés várhatóan erősödni fog a vakcina miatt, a szakértők szerint aggasztó lehet az adósság és egyenlőtlenség kérdése a gazdaság újraépítésében (alább a teljes globális adósság dollárban).
Raghuram Rajan, az indiai központi bank volt elnöke szerint eddig minden válságot agresszív jegybanki politika és nagy tőkeáttétel (eladósodás) jellemzett az állami és magánszférában egyaránt. Rajan szerint nagy kérdés, hogy ez meddig húzható.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet adatai szerint a globális adósságállomány több mint 15 billió dollárral nőtt 2020-ban, elérve összességében a 277 billió dollárt, amely a világ teljes gazdasági kibocsátásának 365 százalékát teszi ki.
Óriási problémát jelent a növekvő egyenlőtlenség is – országon belül és nemzetek között egyaránt –, amin a járvány csak tovább rontott.
akik nem dolgozhatnak otthonról.
A világjárvány megmutatta az egyenlőtlenségek valós mélységét és sok szempontból súlyosbította a helyzetet – vélekedik Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.
Amíg a gazdagabb országokban a kormányok hatalmas állami támogatásokkal enyhítették a koronavírus negatív hatásait, addig a szegényebb nemzetek ezt nem engedhették meg maguknak. Stiglitz szerint a világ 46 legkevésbé fejlett országának intézkedései a vírus elleni küzdelemben bevetett 12,7 billió dolláros globális állami ösztönző kiadások mindössze 0,002 százalékát teszik ki.
Nicholas Bloom szerint azonban nem minden ilyen borús, mivel a termelékenység növekedhet az otthoni munkavégzéssel megspórolt idő miatt, ami a járvány után is fennmaradhat és a kisebb, szellősebb városok is profitálhatnak a járványból.
Adósságteher
Már a világjárvány előtt is óriási problémát jelentett a növekvő egyenlőtlenség és adósság, amely a koronavírussal együtt csak rosszabb lett. Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza szerint a növekvő egyenlőtlenség felerősítheti a pénzügyi törékenység körüli aggodalmat. A közgazdász szerint óriási problémát fog jelenteni az, amikor véget ér a hitelek és bérleti díjak ideiglenes moratóriuma és a többi állami program, ami felszínen tartotta a vállalkozásokat és háztartásokat.
Stiglitz szerint a feltörekvő gazdaságokban a probléma még élesebb, de az óriási adósságállománynak globális kockázatai is vannak. Christina Romer, a Fehér Ház egykori közgazdásza elmondta, hogy a gazdagabb nemzeteknek is intézkedniük kell az adósság visszaszorítása érdekében, amint elmúlt a vírusválság.
Az Egyesült Államokban a költségvetési hiány a szeptember 30-án végződő pénzügyi évben el fogja érni a 2,3 billió dollárt, ami az ország GDP-jének több mint 10 százaléka. Ez már önmagában is magas, de a 2020-as 3,1 billió dolláros hiányt követően aggasztóvá válik – írja a Bloomberg.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
„Egész pályafutásomat a köz szolgálatának szenteltem, és ez a véremben van” – mondta a volt alelnök.
A jászvásáriak nem díjazták Nicușor Dan „hajlandóságát”. Romániában sem rajonganak a háborúpárti politikusokért.
Idén megkezdődhetett volna több fontos vasútvonal felújítása, de a beígért összeg még mindig nem érkezett meg.
Öt pontban, miért is mutatja a hazai politikai trendek változását a Békemenet sikere.
