Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított, mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, valamint egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – tájékoztatta az agrárminiszter csütörtökön az MTI-t.
Nagy István közölte: az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.
Emlékeztetett: ezért dolgozták ki 2019-ben az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtették meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.
Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettségre és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást.
Az Agrárminisztérium becslései alapján Magyarországon tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.
A január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra: a bejelentésük a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-éig szankciómentes lesz.
A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad – hangsúlyozta a miniszter.
Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével olyan országos monitoringrendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.
(MTI)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyenesen Brüsszelbe és Kijevbe küldték az üzenetet.
Orbán Viktornak mindenképp kulcsszerepe lesz az ügyben.
Ez lehetővé tenné a blokkoló kisebbség kialakulását.
Földindulás történt Brüsszelben.
A visegrádi országok szerint a gazdák pénzét és megélhetését áldozná fel az uniós agrárpolitika.
Továbbra sem fognak érkezni hazánkba ukrán mezőgazdasági termékek.
Budapesten már itt vannak, hamarosan ellepik az országot – elindult a választási megfigyelés.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
