Még az Index is levette, mára elérhetetlenné téve azt a korábbi cikkét, amelyben valótlanságokat állítottak a gazdaságvédelembe bevont fejlesztési forrásokról. A gazdaságvédelmi kkv-pályázatokon az Index cikkével szemben – bárki által elérhető adatok alapján – nem 15-20, hanem közel 4000 cég nyert. A sikeres kiírásoknak most felturbózott folytatása következik: minden eddiginél gyorsabban és egyszerűbben lehet a magyar cégek modernizációjára pénzt nyerni, pályázatírók szerint is előrelépés történt.
Tévinformációk az Indexen
Az Indexen jelent meg az a cikk, amely „Dühösek a kkv-k: alig csordogál a beígért segítség” címmel jelent meg. „A kormányzat 2000 körüli pályázattal számolt, ám lapunk úgy értesült, hogy a kiírás után majdnem fél évvel még mindig csak 15, 20 a sikeresnek ítélt pályázatok száma” – írta a lap a gazdaságvédelmi akcióterv szolgálatába átcsoportosított uniós fejlesztési forrásokról (a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program – GINOP, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program – VEKOP keretének terhére pályázhattak a magyar kkv-k).
A cikket az újságírói gyakorlattól szokatlan módon levették az oldalról, így hamar elérhetetlenné vált. Feltehetőleg észrevették, hogy a bárki által elérhető információk alapján két operatív programon keresztül valójában többezer hazai cég nyert már.
A GINOP-1.2.8-20 – ez volt a szóban forgó tavaszi gazdaságvédelmi felhívás – ugyan tényleg nem volt olyan gyors, mint ígérték, hiszen az Irányító Hatóság nem végzett nyár végére az összes bírálattal, de a 110 napos átlagos átfutási idővel így is a valaha volt leggyorsabban megvalósuló, komplex beruházásokat lehetővé tévő pályázati felhívásnak bizonyult, amely rövid idő alatt adott jelentős segítséget, egyszerre szolgálva a beruházásösztönzés és a munkahelyvédelem célját. Jó lehetőséget jelentett mindez azon cégeknek, akik a munkavállalóik elbocsátása helyett 70 százalékos támogatásból kívántak felkészülni a jövő kihívásaira.
Mi az a GINOP?
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a 2014-2020-as uniós fejlesztéspolitikai időszakban közel 3000 milliárd forint került a magyar gazdaságba, amiből eddig több mint 23 ezer vállalkozást támogattunk és közel 680 ezer embert ért el munkaerőpiaci és képzési programon keresztül.
Míg az Index szerint „alig csordogál a segítség”, valójában néhány hónap alatt a közel 4000 nyertes vállalkozás 96 milliárd forint fejlesztési pénzhez jutott, ezzel 117 ezer magyar munkahelyet megtartva.
Tekintve, hogy a magyar átlagos háztartás 2,6 fős, ez akár több mint 300 ezer ember anyagi helyzetét stabilizálhatta közvetlenül.
Abban, hogy ilyen gyorsan ilyen széles vállalati réteghez eljuthattak a támogatások, forrásaink szerint sokat számított a Rákossy Balázs vezette GINOP Irányító Hatóságának a munkája és konstruktív együttműködése a szakpolitikai felelősökkel.
A Pénzügyminisztérium egyébként már megcáfolta azt is, hogy az Index cikke 50 milliárdos összegről írt: a minisztérium rámutatott, hogy a kormány 2020 nyarán megduplázta ezt a keretösszeget. Másrészt, a cikk szerint „a kormányzat 2000 körüli pályázattal számolt”. A Pénzügyminisztérium azonban azt is közölte, hogy 4000 cég jelentkezésével számoltak, és nagyjából épp ennyi pályázat érkezett.
Még többet adnak annak azoknak, akik fejlesztenek
Úgy látszik, a kormány nem elégszik meg a korábbi GINOP-sikerekkel, ugyanis új programot hoznak létre: hamarosan a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások számára megjelenik összességében közel 500 milliárd forint értékű felhívás, amelyből 200 milliárd célja a technológiaváltás, 216 milliárd kutatás-fejlesztési-innovációs területet támogat és 70 milliárd a felnőttképzésre fordítható.
Ezeknek, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében zajló, a magyar kkv-kat védő újabb programoknak jelenleg a társadalmi egyeztetése zajlik.
György László, az ITM államtitkára a Makronómnak elmondta, hogy a 200 milliárdos technológiaváltó program a GINOP-1.2.8 mintájára készült el a szakpolitikai felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációja mellett. Folytatódik tehát a magyar vállalkozások fejlesztése és a konstrukció egyszerűsítésének köszönhetően még tovább rövidül az elbírálási idő. A források felhasználhatósági köre is bővül, így
A kiírások pedig negyedévente érkeznek majd és az ITM államtitkára azt is elmondta, ígéretet kapott arra, hogy legfeljebb 90 nap lesz az elbírálási idő.
A pályázatírók szerint előrelépés
A Makronóm több pályázatírót is megkérdezett, akik szerint az elérhető információk alapján sikerülhet tovább javítani a konstrukciót, könnyebbé válik a pályázó cégek dolga. Tovább rövidül az elbírálási idő, csökkennek a bürokratikus terhek – például nem szükséges a cégeknek felesleges információkat megadniuk a piacelemzésre vonatkozó kérdések esetében.
Ráadásul az elbírálás szakaszossá vált, miközben a hiánypótlási idő csökkenése kevesebb várakozást jelent. Az elbírálás felesleges hézagai tehát megszűnnek, sőt, az uniós ügyekért felelős miniszter aláírására sincs már szükség. Pályázatírással foglalkozó forrásaink szerint
így várhatóan még gyorsabban, még több forrást lehet a magyar kis- és középvállalatok technológiai fejlesztésére fordítani.
(Fotók: MTI; Mandiner)
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A megtámadott rendőrnek eltört a gerince, a támadók tagadják a vádakat.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
A budapesti cégeket független szakértők vizsgálhatják meg.
Elképesztő számokat közöltek.
Sebestyén Géza szerint egyértelmű, hogy mi a magyar gazdaságstratégia szimbóluma.
Ütős videóval jelentkezett a miniszterelnök.
A publicista lélekben már készíti magát arra, hogy nem lesz vége a világnak akkor sem, ha az ellenzék ismét elveszíti a választást.
