Korábban foglalkoztunk a vidéki Németország családi vállalkozásainak jelenlegi helyzetével, világossá vált számunkra, hogy noha azok jelentős hozzáadott értéket állítanak elő az egyes régiókban, mégsem jelenthetjük ki, hogy feltétlenül elégedettek lennének a helyi tényezők minőségével. Elemzésünkben végigvesszük, milyen változások erősítenék a vidéki családi vállalkozások működését.
Egy németországi felmérés tanulságai
A vizsgált elemzés szerint a vidéki térségek szempontjából kiemelkedően fontos családi vállalkozásokat a munkaerőpiacon, innovációs területen, ellátási láncokban és a közlekedésben jelentkező nehézségek negatív irányban befolyásolhatják későbbi vállalati döntéseik meghozatalában, így a szövetségi és a tartományi kormányzat feladata, hogy javítsa a számukra adott környezetet, mégpedig az alábbi területeken:
• K+F,
• infrastruktúrafejlesztés,
• képzés,
• szociokulturális infrastruktúra.
A kutatás-fejlesztés területén
A jól működő hálózatok esetében a résztvevők általában fizikai közelségben vannak egymással, közös projekteket valósítanak meg, a vállalkozások jellemzően közös kutatási projektben vesznek részt a helyi felsőoktatási intézményekkel, kutatási egységekkel.
Míg a városi régiókban 100.000 lakosra két felsőoktatási intézmény jut, addig vidéken ez az arány 0,3. Az elemzés javaslata egyrészt a vidéki kutatási, felsőoktatási kínálat bővítésére, másrészt a meglévő, gyenge intézményhálózat erősítésére irányul.
Fontos, hogy a vidéki családi vállalkozások kapcsolatba kerüljenek kutatócsoportokkal és egymással, olyan innovációs hálózatot kialakítva, mely segíti a tudásmegosztást is. Egy-egy, a hasonló tevékenységi körben mozgó vállalkozásokat összefogó regionális
újabb vállalkozások megtelepedését, a magasabban képzett munkaerő helyben tartását. Azokon a területeken, ahol alacsony a vállalkozói kedv (pl. az egykori NDK-s tartományok vidéki területein) érdemes vállalkozásösztönzési programokat indítani, célzott támogatásokat nyújtani, akár egy életképes start-up ökoszisztémát létrehozni.
Különösen nagy elmaradások vannak a digitális infrastruktúra területén, a szélessávú ellátottság még mindig nem kielégítő, pedig az a technológiai fejlődés egyik legfontosabb alapeleme, melynek hiányában a vidéki térségekben működő családi vállalkozások nem tudnak élni a digitalizáció adta lehetőségekkel. Az elemzés készítői a szövetségi kormány támogatását kérik annak érdekében, hogy a szélessávú infrastruktúra azokon a területeken is kiépítésre kerüljön, ahol az piaci alapon nem éri meg a szolgáltatóknak. A megfelelő minőségű digitális hálózatok kiépítése ráadásul segítheti új vállalkozások letelepedését is.
Németországban is előkelő helyen szerepelnek a problémák listáján a közlekedési infrastruktúra hiányosságai. A vidéki térségekben működő cégek számára különösen is fontos, hogy megfelelő minőségű és gyorsaságot biztosító közlekedési infrastruktúra álljon rendelkezésre, hiszen az értékláncokba való bekapcsolódás, a szállítási útvonalak minősége, az alkalmazottak mobilitási lehetőségei mind-mind meghatározzák az adott térség és az ott működő vállalkozások versenyképességét.
hiszen amennyiben a potenciális partnerek megfelelő (időbeli és nem földrajzi) távolságon belül vannak, úgy az együttműködés könnyebben létrejön.
Az alábbi táblázatban látható, hogy a legfontosabb közlekedési csatlakozási lehetőségek a vidéki térségekben élők számára jelentősen hosszabb időt vesznek igénybe, mint a vidéki térségek lakói esetében.
A területek gazdasági versenyképességét ugyanis nagyban javíthatja, ha rendelkezésre állnak megfelelő oktatási intézmények, melyek jól képzett munkaerőt bocsátanak ki a munkaerőpiacra, továbbá a gyermekfelügyeleti intézmények elérhetősége, minősége is vonzóbbá tehet egy adott régiót a vállalkozások és a dolgozók számára is.
Jelenleg a németországi vidéki területek jelentősen kevésbé ellátottak az oktatási egységeket tekintve, mint a városi területek, így ezek fejlesztése, bővítése elengedhetetlen a jövőben.
Ugyanígy a szociokulturális infrastruktúra területén is jelentős javulásra van szükség, hiszen az alapjaiban határozza meg az ott élők életminőségét. A munkavállalók számára elérhető kulturális kínálat, szabadidős és bevásárlási lehetőségek, az egészségügyi ellátórendszer minősége mind-mind jelentősen befolyásolják az egyének döntéseit az adott térségben történő munkavállalással kapcsolatban, így ezeket a feltételeket is meg kell teremteni, amennyiben a vidéki térségek versenyképes és vonzó alternatívái szeretnének lenni a városi közegnek. Ebben a témakörben ugyanakkor van egy szegmens, amiben a vidéki területek messze megelőzik a városi környezetet: a kikapcsolódást nyújtó zöldfelületek aránya jóval magasabb, mint a városi térségekben.
Annak érdekében, hogy a vidéki térségekben működő családi vállalkozások lehetőségei javuljanak, több szakpolitika együttes cselekvésére van szükség.
Ennek oka, hogy az EU szigorú keretek közé szorítja a KKV fogalmát (max. 250 munkavállaló, max. 50 millió euró árbevétel), így sok vidéki családi vállalkozás nem fér bele ebbe a kategóriába, mert vagy több munkavállalóval dolgozik vagy nagyobb az árbevétele. Így sok családi vállalkozás a nagyvállalati kategóriában találja magát, ahol már alig számíthat pénzügyi támogatásra.
A regionális politika fontos célja az egyes Németországon belüli területek konvergenciája, a támogatott régiók gazdasági szerkezetváltása, míg a regionális innovációs támogatások ezt csak kiegészítik. Az idevágó szakpolitikai javaslat szerint a regionális támogatások kiosztásánál szükséges lenne erőteljesebben fókuszálni a vidéki térségekben működő családi vállalkozásokra. Az oktatáspolitika pedig azzal járulhatna hozzá ezen vállalkozói csoport sikeréhez, ha jobban ösztönözné a vidéki területeken a duális képzést, így a családi vállalkozások gyakorlati helyekként be tudnának kapcsolódni egyes felsőoktatási intézmények képzéseibe.
A teljes elemzés itt érhető el: Die Bedeutung der Familienunternehmen für ländliche Räume. https://www.familienunternehmen.de/media/public/pdf/publikationen-studien/studien/Die-Bedeutung-der-Familienunternehmen-fuer-laendliche-Raeume_Studie_Stiftung-Familienunternehmen.pdf
(Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Ha erre képesek leszünk, a tó a következő nemzedékeknek is otthont, lehetőséget és jövőt jelent majd.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
