Mi teheti vonzóvá a vidéki térségeket a családi vállalkozások számára?

Egy németországi felmérés tanulságai

A vizsgált elemzés szerint a vidéki térségek szempontjából kiemelkedően fontos családi vállalkozásokat a munkaerőpiacon, innovációs területen, ellátási láncokban és a közlekedésben jelentkező nehézségek negatív irányban befolyásolhatják későbbi vállalati döntéseik meghozatalában, így a szövetségi és a tartományi kormányzat feladata, hogy javítsa a számukra adott környezetet, mégpedig az alábbi területeken: 
•    K+F, 
•    infrastruktúrafejlesztés, 
•    képzés, 
•    szociokulturális infrastruktúra.

A kutatás-fejlesztés területén

A jól működő hálózatok esetében a résztvevők általában fizikai közelségben vannak egymással, közös projekteket valósítanak meg, a vállalkozások jellemzően közös kutatási projektben vesznek részt a helyi felsőoktatási intézményekkel, kutatási egységekkel.

Míg a városi régiókban 100.000 lakosra két felsőoktatási intézmény jut, addig vidéken ez az arány 0,3. Az elemzés javaslata egyrészt a vidéki kutatási, felsőoktatási kínálat bővítésére, másrészt a meglévő, gyenge intézményhálózat erősítésére irányul. 

Fontos, hogy a vidéki családi vállalkozások kapcsolatba kerüljenek kutatócsoportokkal és egymással, olyan innovációs hálózatot kialakítva, mely segíti a tudásmegosztást is. Egy-egy, a hasonló tevékenységi körben mozgó vállalkozásokat összefogó regionális

újabb vállalkozások megtelepedését, a magasabban képzett munkaerő helyben tartását. Azokon a területeken, ahol alacsony a vállalkozói kedv (pl. az egykori NDK-s tartományok vidéki területein) érdemes vállalkozásösztönzési programokat indítani, célzott támogatásokat nyújtani, akár egy életképes start-up ökoszisztémát létrehozni.

Különösen nagy elmaradások vannak a digitális infrastruktúra területén, a szélessávú ellátottság még mindig nem kielégítő, pedig az a technológiai fejlődés egyik legfontosabb alapeleme, melynek hiányában a vidéki térségekben működő családi vállalkozások nem tudnak élni a digitalizáció adta lehetőségekkel. Az elemzés készítői a szövetségi kormány támogatását kérik annak érdekében, hogy a szélessávú infrastruktúra azokon a területeken is kiépítésre kerüljön, ahol az piaci alapon nem éri meg a szolgáltatóknak.  A megfelelő minőségű digitális hálózatok kiépítése ráadásul segítheti új vállalkozások letelepedését is. 

Németországban is előkelő helyen szerepelnek a problémák listáján a közlekedési infrastruktúra hiányosságai. A vidéki térségekben működő cégek számára különösen is fontos, hogy megfelelő minőségű és gyorsaságot biztosító közlekedési infrastruktúra álljon rendelkezésre, hiszen az értékláncokba való bekapcsolódás, a szállítási útvonalak minősége, az alkalmazottak mobilitási lehetőségei mind-mind meghatározzák az adott térség és az ott működő vállalkozások versenyképességét.

hiszen amennyiben a potenciális partnerek megfelelő (időbeli és nem földrajzi) távolságon belül vannak, úgy az együttműködés könnyebben létrejön.

Az alábbi táblázatban látható, hogy a legfontosabb közlekedési csatlakozási lehetőségek a vidéki térségekben élők számára jelentősen hosszabb időt vesznek igénybe, mint a vidéki térségek lakói esetében. 

A területek gazdasági versenyképességét ugyanis nagyban javíthatja, ha rendelkezésre állnak megfelelő oktatási intézmények, melyek jól képzett munkaerőt bocsátanak ki a munkaerőpiacra, továbbá a gyermekfelügyeleti intézmények elérhetősége, minősége is vonzóbbá tehet egy adott régiót a vállalkozások és a dolgozók számára is.

Jelenleg a németországi vidéki területek jelentősen kevésbé ellátottak az oktatási egységeket tekintve, mint a városi területek, így ezek fejlesztése, bővítése elengedhetetlen a jövőben. 

Ugyanígy a szociokulturális infrastruktúra területén is jelentős javulásra van szükség, hiszen az alapjaiban határozza meg az ott élők életminőségét. A munkavállalók számára elérhető kulturális kínálat, szabadidős és bevásárlási lehetőségek, az egészségügyi ellátórendszer minősége mind-mind jelentősen befolyásolják az egyének döntéseit az adott térségben történő munkavállalással kapcsolatban, így ezeket a feltételeket is meg kell teremteni, amennyiben a vidéki térségek versenyképes és vonzó alternatívái szeretnének lenni a városi közegnek. Ebben a témakörben ugyanakkor van egy szegmens, amiben a vidéki területek messze megelőzik a városi környezetet: a kikapcsolódást nyújtó zöldfelületek aránya jóval magasabb, mint a városi térségekben.

Annak érdekében, hogy a vidéki térségekben működő családi vállalkozások lehetőségei javuljanak, több szakpolitika együttes cselekvésére van szükség.

Ennek oka, hogy az EU szigorú keretek közé szorítja a KKV fogalmát (max. 250 munkavállaló, max. 50 millió euró árbevétel), így sok vidéki családi vállalkozás nem fér bele ebbe a kategóriába, mert vagy több munkavállalóval dolgozik vagy nagyobb az árbevétele. Így sok családi vállalkozás a nagyvállalati kategóriában találja magát, ahol már alig számíthat pénzügyi támogatásra.

A regionális politika fontos célja az egyes Németországon belüli területek konvergenciája, a támogatott régiók gazdasági szerkezetváltása, míg a regionális innovációs támogatások ezt csak kiegészítik. Az idevágó szakpolitikai javaslat szerint a regionális támogatások kiosztásánál szükséges lenne erőteljesebben fókuszálni a vidéki térségekben működő családi vállalkozásokra. Az oktatáspolitika pedig azzal járulhatna hozzá ezen vállalkozói csoport sikeréhez, ha jobban ösztönözné a vidéki területeken a duális képzést, így a családi vállalkozások gyakorlati helyekként be tudnának kapcsolódni egyes felsőoktatási intézmények képzéseibe.

A teljes elemzés itt érhető el: Die Bedeutung der Familienunternehmen für ländliche Räume. https://www.familienunternehmen.de/media/public/pdf/publikationen-studien/studien/Die-Bedeutung-der-Familienunternehmen-fuer-laendliche-Raeume_Studie_Stiftung-Familienunternehmen.pdf

(Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)