A szükséges pénzt feltehetőleg kincstárjegyek és kötvények formájában szerzik majd meg, azonban ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy ki fogja ezeket megvásárolni.
Geopolitikai váltás zajlik,
amiben Kína – amely korábban a legnagyobb amerikai kötvényvásárló volt – visszavágta a befektetéseit.
Kristjan Mee, a Schroders szekértője szerint
az USA gazdasága fokozatosan javul, de a járvány kezelésének költsége óriási.
Augusztus végén az amerikai államadósság 3 billió dollárhoz közelített augusztus végén a CARES törvényt követően. A magánbefektetők továbbra is vásárolnak amerikai kötvényeket, de ez nem elégíti ki a megnövekedett forrásigényt.
Ha a Kongresszus elfogad egy második, több billió dolláros mentőcsomagot, ami alacsony adóbevételekkel társul, akkor a deficit megközelítheti a teljes GDP 20 százalékát – mondta Mee.
Kína a kereskedelmi háború miatti feszültségnek köszönhetően visszavette a kötvényvásárlási ütemet és már csak a második legnagyobb felvásárló, Japán után.
Az USA kormányának adatai szerint Kína 1,06 billió dollár értékű amerikai kötvénnyel rendelkezett idén augusztusban. Ez 2015-ben még 1,24 billió dollár volt.
Idén még tovább romlott a kínai-amerikai viszony a technológiai háború és a koronavírus miatt.
A szakértők szerint ezért Kína diverzifikálni szeretné portfólióját más devizákban. A világ második legnagyobb gazdasága megháromszorozta az általa tartott japán kötvények számát a második negyedévben.
(Borítókép: MTI)