Magyarország a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra, ezért a kormány olyan hulladékgazdálkodási rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot. A hazai hulladékgazdálkodási ágazat stratégiai megújítására azért van szükség, hogy a keletkező hulladék visszakerülhessen a gazdaságba és ott hasznosuljon. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) széles körű iparági és érdekképviseleti egyeztetéseket követően dolgozta ki az erről szóló törvényjavaslatot, amelyet benyújtott az Országgyűlésnek – jelentette be csütörtökön az ITM.
A közlemény szerint a tervezet kimondja, hogy a környezet és az emberi egészség védelme érdekében a hulladékot az újrahasználatra előkészítés, az újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében kell kezelni.
Az új hulladékgazdálkodási hatóságot a kormányhivatalok rendszerének szervezeti egységei alkotják a javaslat alapján. A hulladékgazdálkodási hatóság tagjai – más ellenőrző hatósági hatáskörökkel rendelkező szervekkel együtt – januártól szigorúan büntethetik a jogsértőket. A jövőben azt, aki jelentős mennyiséget meghaladó – azaz 1000 kilogramm vagy 10 köbméter – hulladékot helyez el illegálisan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik majd. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha valaki veszélyes hulladékot, különösen jelentős mennyiségű hulladékot – a jelentős mennyiségű hulladék tízszeresét – helyez el illegálisan, vagy különös visszaesőként követi el a bűncselekményt. A szabálysértőket is szigorúbban büntethetik, az illegálisan szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük.
A javaslat új koncessziós modellt hoz létre a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására, így az összes feladatot – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egy magánfél szervezné meg és látná el – közölte a minisztérium.
A vonatkozó uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a tervezet az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltó helyekből álló visszaváltási rendszert vezet be, amelyben a vásárló a műanyag, alumínium és üveg csomagolási termékek után visszakapja a csomagolás díját.
A javaslat szerint a jövőben az állam meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet azért, hogy a termékek újrahasználata, valamint a termékekből és csomagolásukból képződött hulladék kezelése egy országos, egységes, integrált rendszerben valósuljon meg – olvasható az ITM közleményében.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
A NATO beavatkozását javasolják.
