Alig egy hónappal a használatba vétel után hatszázalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált, robotizált technológiával működő mezőhegyesi tehenészetben, amelyet 2,6 milliárd forintos hazai beruházással valósítottak meg – hangzott el csütörtökön a helyszínen szervezett sajtóbejáráson.
Isaszegi Norbert termelési igazgató elmondta, a két istállóból álló, 880 férőhelyes létesítmény északi istállójába október 2-án engedték be az első 180 holstein-fríz szarvasmarhát; a déli istállóba október 27-én került 130 egyed. A két létesítményben összesen 460 tejelő állat van. Hozzátette, január közepére-végére érik el a teljes állomány beköltöztetését.
Növendékekkel együtt jelenleg 2050 egyedből áll a teljes állomány, az üszők és a növendékek is új istállóba kerülnek a közeljövőben, a régi istállókat ugyanis elbontják – mondta.
Hozzátette, a telep Európában is egyedülálló módon teljesen robotizált technológiát alkalmaz, valamennyi egyed GPS-nyomkövetővel van ellátva, amely méri az éllettani funkciókat. A vízágyon fekvő állatok maguk döntik el, hogy mikor mennek fejésre, amelyet egy automata, dupla beállású rendszer – egyszerre maximum nyolc állaton – végez el. Eközben a tehenek egyénre szabottan kapnak plusz takarmányt.
Számítógép méri és vezéreli a páratartalmat, a világítást, a hőmérsékletet. Fűteni télen sem kell, a hőmérsékletet ponyvák leengedésével állítja be a rendszer.
Isaszegi Norbert elmondta, első tapasztalatuk az, hogy az állatok szeretik az új helyet, eddig a példányok átlagosan 35 liter tejet adtak egy nap, ez most 39-re nőtt, miközben az eddigi 3,1-ről 3,5-re emelkedett a tej zsírtartalma.
Lázár János, a Ménesbirtok által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos közölte, úgy fogalmazták meg a terveket, hogy két-három év alatt 25 százalékos termelésnövekedést érjenek el, az eddigi évi 10 millió liter tejet 11-12 millióra emeljék.
Jelenleg 6 százaléknál tartanak, így teljesíthetőnek, túlteljesíthetőnek tűnik a célkitűzés – mondta.
Számításaik szerint a beruházás körülbelül tíz év alatt térül meg – hangzott el a bejáráson.
A kormánybiztos hozzátette, Mezőhegyes így új minőségű munkahelyeket tud teremteni, tehenészek és istállósok helyett egyre inkább agrárinformatikusokra van szükség, ami a munkavállalóknak magasabb bérezést jelent.
A politikus hangsúlyozta, új korszak köszöntött be, amelyre a koronavírus-járvány is rávilágított: invesztálni kell az élelmiszerellátásba és az élelmiszerbiztonság növelésébe.
Az állatjóléti szempontok mellett a minőségi élelmiszertermelés és a nyomon követhető, beazonosítható termékek korszakát éljük. A mezőhegyesi rendszer kis túlzással lehetővé teszi, hogy egy doboz tejről megmondják, azt melyik tehénből, milyen időszakban fejték le – mondta.
Lázár János közölte: tárgyalnak az állatorvosi egyetemmel – a sajtóbejárás idején is jelen voltak az oktatási intézmény képviselői a helyszínen –, hogy Magyarországon állatorvos ne végezhessen úgy, hogy nem járt gyakorlaton a mezőhegyesi tehenészetben. Ehhez 1,9 milliárd forintból képzési központot építenek, amely a tervek szerint egy év alatt készül el.
A mintagazdaság célja, hogy tapasztalatokkal segítse a gazdákat, a robotizált rendszer ugyanis kisebb, akár 20-30 egyedből álló tehenészetekben is bevezethető – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy „Mezőhegyes legyen a magyar innováció NASA-ja”.
(MTI)
Borítókép: MTI/Rosta Tibor
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
A mostani válság láncreakciót indíthat el, amely a gazdáktól egészen az európai családok bevásárlásáig mindenkit érinthet.
Miközben a világ az olajárak száguldását figyeli, a globális gazdaság mélyén kevésbé látható, mégis sorsdöntő jelek jeleznek komoly zavarokat.
A tavaszi időjárás nem volt kegyes a magyar mezőgazdasághoz. A szárazságot késői fagyok követték. A szakértő szerint még egy csapadékosabb május sem garancia a fordulatra.
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
„Miközben az egész ország a kegyelmi ügyről beszél, itt százszámra vannak »kegyelmi ügyek«” – árulta el ennek kapcsán a Mandinernek Kálomista Gábor.
Ünnepélyes keretek között, telt ház előtt tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium június 11-én budapesti központjában. A végzős hallgatókat Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte, akik a tudás, a közösség, a nemzeti identitás és a tehetséggondozás jelentőségéről beszéltek.
