A Párbeszéd politikusai az alapjövedelem bevezetését követelték hétfőn és kedden a napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésein. Szerintük ez összekötné a társadalmat, bár csak az általuk kijelölt társadalmi csoportok kapnának ingyenpénzt.
Párbeszéd: alapjövedelmet és minimálbéremelést!
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője az alapjövedelem bevezetését és a minimálbér emelését követelte. Mint mondta, a leggazdagabbaknak – a nettó átlagbér másfélszerese felett – nem járna az alapjövedelem, ami felnőtteknek havi százezer forintot, a gyerekeknek pedig havi 50 ezer forintot garantálna. Emellett – folytatta – 166 ezer forintra kellene emelni nettó minimálbért, úgy, hogy a munkadók terhei ne növekedjenek. A képviselő szerint ez 3300 milliárdos átcsoportosítással kigazdálkodható, a költségvetési egyensúly megtartása mellett.
A javaslatokat azzal indokolta: az Orbán-kormány a „lopáson kívül teljes ötlettelenségben leledzik” évek óta, a járvány első hulláma pedig megmutatta, hogy kormánynak továbbra is csak a kiváltságos kevesek, saját családtagjaik és barátaik számítanak, milliók pedig küzdjenek meg egyedül a munkahelyvesztéssel és a létbizonylatansággal.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: az alapjövedelem segélyezést jelentene, azért is lehetne pénzt kapni, ha valaki nem dolgozik. Hozzátette: a javaslat megvalósítása
Erre mi nemet mondunk – jelentette ki.
Úgy értékelt: a Párbeszéd felelőtlenül a járvány elleni védekezésben résztvevőket támadja, mert azt a feladatot kapta Soros Györgytől, hogy bizonytalanságot és a anarchiát szítson magyarok között. Ezt nem hagyjuk – szögezte le.
Emlékeztetett: a Párbeszéd frakcióvezetője korábban a határon túli magyarokat lerománozta és támadta a kormányt azért, mert a magyar közösséghez tartozó embereket eszközökkel segítette a járvány elleni védekezésben.
A keddi napirend előtti felszólalásban a Párbeszéd ismét elővette a témát. Tordai Bence (Párbeszéd) az alapjövedelem azonnali bevezetését követelte és elmondta: az alapjövedelem a dolgozók kétharmadának járna, és 50 százalékos azonnali béremelést jelentene azoknak, akik ma megalázóan alacsony bért keresnek, például a közszférában.
Bár az alapjövedelem hagyományos, univerzális jellegével ellentétben komoly törésvonalakat okozna, hogy a Párbeszéd a megoldás lényegét elvéve csak egyeseknek adna ingyenpénzt, Tordai mégis úgy vélte, az alapjövedelem olyan vízió, amely nem megosztja, hanem összeköti a társadalmat, bevezetésével tízből hét ember magasabb jövedelmet vihetne haza.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: keresni kell a módját, hogyan emelkedjen tovább a magyar jövedelemszint, de az alapjövedelem nem jelent megoldást, mert annak lényege, hogy az emberek úgy kapnak pénzt, hogy nem végeznek munkát. Az alapjövedelem egy jó nagy fejesugrás a múltba, amikor munka helyett segélyt adtak az embereknek – jelentette ki, felvetve azt is, vajon milyen adóemelésekből fedezné a Párbeszéd az alapjövedelem forrását. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban Finnországban kipróbálták az alapjövedelmet, de nem jött be a kísérlet, milliárdokat költöttek el, azonban nem javult a foglalkoztatás.
LMP: csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek áfáját!
Csárdi Antal, az LMP képviselője az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett érvelt, azt hangsúlyozva, hogy a jelenlegi 27 százalékos adóteher több mint kétszerese az európai átlagnak. Hozzátette: nincs rendben, hogy több adófizetési kötelezettség a kenyér, a zöldség vagy a gyümölcs megvásárlásán, mint egy éttermi fogyasztáson. Úgy vélte, az ilyen luxuskiadásokat kellene több adóval sújtani.
Megjegyezte, abban az országban, ahol van pénz vadászati kiállításra és motorpálya-építésre, ott kell legyen forrás az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére is.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi kormány folyamatosan csökkenti adókat, jelenleg 36,6 százalék a GDP arányos adóterhelés. Ezzel szemben – folytatta – az LMP politikai kétszínűséget mutat az adópolitika tekintetében, hiszen korábban számos adóemelést és új adók bevezetését javasolták, most viszont adócsökkentést követelnek. Emlékeztetett: az LMP korábban sem a sertéshús, sem a baromfihús, sem a friss tej, sem a tojás áfájának csökkentését nem szavazta meg a parlamentben.
Tállai András azt ígérte, hogy a kormány megfontolja az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatot, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy az előálló 200 milliárd forintos adóbevételkiesést hogyan teremtsék elő, illetve, hogy a csökkentés jelent-e valóban árcsökkenést a fogyasztóknak.
(MTI, Makronóm)
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Minden érintettel együtt kérem Magyar Péter kormányát, hogy töröljék el a Pride-törvényt!
Bár Donald Trump történelmi megállapodásként ünnepli a Teheránnal kötött egyezséget, egyre több elemző véli úgy, hogy Irán kedvezőbb helyzetből folytathatja a tárgyalásokat.
